Fiúk a konyhában: Kovács Lázár

Hogy mi a közös Marco Pierre White-ban, és Magyarország legszélesebb mosolyú egyik legismertebb celebszakácsában?

Rezeg a léc, ha a szakma meg a sztárvilág között kell választania az embernek, és nyilván nem egyszerű döntés, de még nagyobb kihívás, hogy miközben a széles közönséget puhára főzzük, a szakmai társadalom előtt se váljunk teljesen hiteltelenné (már, ha erre igényünk van). Kétségtelen, Kovács Lázár sokat tett azért, hogy az átlagember gasztrokultúrája elmozduljon a rántott hústól (thx), és mindezt talán nemcsak anyagi, de valami homályos küldetéstudatból is.

Aztán az instantosított ételeket sem küldenénk mind pokolra, megvan a maguk helye, nálam egy évben legalább egyszer lecsúszik az egybögrés műleves, meg szárított fűszereket kell használni, de leveskockákat ésatöbbit igyekszem elkerülni. (A pótlóanyagok mind helyettesíthetőek valódi alapanyagokkal, hoppá.)

Minden ismertebb, az emberek bizalmát begyűjtő szakács életében eljön a pillanat, amikor a begyűjtött figyelmet egy termék, s cég szolgálatába állíthatja. Keretszerződés ide vagy oda, ilyenkor azt is zsebre kell tenni, hogy amikor az ember olyan jelzőket használ, mint esszencia, íze akár az otthon készítetté, akkor pont a szakmai és emberi hitelességét játssza el. Na és ez a közös MPW-ben meg KL-ben.

 


Terjesztem Facsén
gasztroszexisták Véleményezem

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztroszex.blog.hu/api/trackback/id/tr732828225

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.