Libát a kacsára

A tojásfestés sosem vonzott, se húsvétkor, se máskor. Mindig az járt a fejemben nagyanyámnál, hogy milyen fasza rántotta, vagy tükörtojás lehetne belőle. (Igaz, a fújást is elbaltáztam, meg festéskor gyakran törtek a kezemben a tojások.) Sosem felejtem el, hajnalban öreganyám hátraballagott a tikokhoz, s már a sülő tojás illatára ébredtünk.

Ma van nagypéntek, a keresztény egyház ezen a napon emlékezik Jézus halálára. Bár az ünnep maga régebbre datálható, egyes ma is használatos szertartások több mint ezer évesek. Számos hiedelem kapcsolódik a naphoz, például a hajnali fürdés visszakézből a víz folyásával szemben, mely meggyógyítja a beteget, megőrzi az egészséget. A lányok persze a szépségért és a szeplő ellen mosakodjanak, s ha mindezt fűzfa mellett teszik, még a hajuk is szép hosszú lesz.  De ezen a napon űzhetjük el a férgeket is („Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!”). Szárnyas állatott ilyenkor nem szabad levágni, s a szántás is tilos. Ültetni viszont lehet.

Szerencsére más is belátja, hogy a gyomor (mindig) elsőbbséget élvez az esztétikummal szemben. Ezért is csillant fel a szemem, mikor borászZolinak csörgött Marika néni (Isten áldja meg mindkét kezét), hogy tojásokat fest, de tudja mi milyen belesek vagyunk, szívesen átad egy adag liba, meg kacsatojást. Munka azonnal abbahagy, irány a tojásokért. És ha már ott voltunk, vételeztünk három tyúktojást is, olyat, amire nem tojtak számokat, meg betűket a tyúkok (friss, kissé szaros közvetlenül a tojó alól).

Nem ragoztuk túl a dolgot, mindhárom szárnyas tojásából tükörtojást készítettünk. Persze azért került mellé egy kis szalonna meg kulen is, csak az íze miatt (nincsen még húsvéti sonkánk, meg fonott kalácsunk). A kacsatojás héja érezhetően keményebb cucc. A libát harmadszori ütésre sikerült felnyitni, jóval keményebb a héja, mint a tyúktojásnak. Sütéskor mindkét tojás fehérjéje átlátszó-zselés lett. A sárgájuk meg sokkal inkább sárga, kevesebb benne a narancsos beütés. A liba rohadt laktató, de nem annyira ízes, mint a kacsa. Nálunk egyértelműen az vitte a prímet, sűrű, krémes és sokkal teltebb.

A végén tiszteletből letoltunk még két klasszikus tyúk tükörtojást, ennek az íze ásta be magát az agyunkba, ezt próbáljuk keresni mindenhol, de ez az, amit be is tudunk szerezni szerezni. Bort most nem ittunk, de kérdezzék csak bátran whollosi kollegát, biztosan tud tojás mellé ajánlani egy príma rozét.

A húsvét idején festett (majd elajándékozott, megevett) tojás nem újkori hóbort, viszont pogány szokás, amit utólag keresztényesített az egyház.  A díszes tojás elsősorban Európa keleti részein van gyakorlatban, nyugatabbra az egyszerű egyszínű változat van divatban. A magyar falvakban viszont elterjedt (volt) a tojás hímzése.

„Pálcára erősített fémcsövecskét, tollcsévét mártogatnak forró méhviaszba, ezzel írják rá a mintát a nyers vagy főtt tojás felületére, majd festéklében áztatják vagy főzik. Több szín alkalmazása esetén a világos színűnek szánt részeket is viasszal fedik, majd a felület többi részéről vagy lemossák e színt (ecetes oldattal), vagy tovább festik sötétebb színű festéklében. A kemény viasz lekaparása után a színtelenül maradt díszítmény kirajzolódik.”

A variált motívumok, díszítőelemek fellelhetőek több őskori-ókori régészeti leleten, de van közöttük közel-keleti népek által ma is használt mágikus formák. Nem általánosan elterjedt, de van, ahol karcolva díszítenek, vagy a festett tojásra savval rajzolnak virágmotívumukat, szerelmi üzeneteket. Igazi ritkaság a fémdíszekkel ellátott patkolt tojás, melyet elsősorban rontásűző célzattal készítettek. A lányok fessenek, a fiúk meg karcolják, patkolják a tojást.

A levélrátétes díszítés egyszerű, viszont egészségesebb festés módszer, mint a bolti tojás festékben való áztatása. Szerezzünk régi harisnyákat, vágjuk fel őket. Csippentsük le virágok kisebb leveleit, növények hajtásait. Ezt szorítsuk rá a megtisztított tojásra, tegyük a harisnyába, és kötözzük le befőttes gumival. Gyűjtsük össze a vörös- és lilahagymák héját, tegyük vízzel lábasba, abba mehetnek a tojások, lassú tűzön kezdjük főzni őket. A tojásokat 20-25 perc után kivehetjük, kenjük be őket zsírral, és máris készen van a szép házilag festett húsvéti tojás.

Okos dolgokhoz a Magyar Néprajzi Lexikonból vettük az adatokat, innen az idézet is.
 


Terjesztem Facsén
Tony D'Amato Véleményezem

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztroszex.blog.hu/api/trackback/id/tr342844839

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mi kell a nőnek? 2011.04.22. 09:02:05

Mennyire népszerű téma ma a női-lét, férfi-lét!  Hogy a hagyományos nemi szerepek jók-e, vagy elavultak, hogy házimunkázzon-e többet a férfi, legyen-e több női politikus, hogy az étteremben, ha a férfi fizet, az gavallérság, vagy a férfiuralom beb...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.