Majdnem majális

Kicsit megcsúsztunk a majálissal, tegnapra terveztük, a május elsejei zuhé miatt nem is bántuk. Szombaton persze gyönyörű idő, de egész napos meló. Sebaj, vasárnap is jó lesz az nekünk, irány a vízpart, Saramago a fűben, kis piknik, meg persze két palack bor jól behűtve. 2009-es Nyakas Müller Thurgau (Rizlingszilváni) és egy 2010-es Dúzsi Kékfrankos Rosé. De gyönyörű lesz az! És persze egész nap zuhogott az eső.

Egy darabig csak ültem az ablaknál, néztem a zuhatagot, aztán vállat vontam, és kibontottam az első bort. Gondoltam jól kicseszek az időjárással, ez van, szépen berúgunk itthon a négy fal között. Azért ez nagy feladat, mert (szerencsére) az első bor 12 és fél fokos, a második pedig pont egy tucat, ezért is lettek kiválasztva a majálisra. Nem ütnek ezek, ketten nyomtuk le őket, de azon kívül, hogy jó nagyot szunyókáltunk délután, semmilyen mellékhatást nem produkáltak. Hacsak nem azt, hogy este kiolvastam a könyvet, persze dühből.



Az első bor az etyek-budai borvidékről érkezett Tökről, a 2002-es Év Bortermelője, Malya Ernő nevével fémjelzett Nyakas Pincéből. Profik ők minden tekintetben. Honlap, fajtaválaszték, technológia, filozófia mind-mind letisztulva, szépen megfogalmazva. Előtérben a reduktív technológia, friss, üde borok, kitűnőek a fajtával való ismerkedéshez. Elérhető áron, szinte az összes hiperben. Ezt a kilences szilvánit potom 940 forintért szereztük be a Metroban. Légiesnek mutatkozik a pohárban, egészen halvány sárgás a színe, szinte színtelen. Bájos az illata, olyan hívogatóan gyümölcsös, szőlő és bodza nyomul benne, nem lehet neki ellenállni. Ízében is friss gyümölcsök, megint a bodza és a szőlő, ress savak és pont elégséges szén-dioxid, a végén meg édeskés picikét. Jégbe vele, aztán irány ki a napra! Társaságot, meleget, nagy mosolyokat kíván, és a szóda is nagyon jól áll neki. Kettő és fél palack a hét bármely napján.

Dúzsi rozé, fogalom ez ma már, nem lehet kérdés, ha közhelyes akarok lenni. De nem nagyon ismerek olyan szakmabelit, aki ne vallaná be, hogy itthon évről-évre a szekszárdi mágus készíti a legnagyszerűbb rozékat. A többes szám indokolt, mert a megfelelő évjáratokban akár hét féle frissítő ital is kikerülhet a kezei közül, úgy mint kékfrankos, cabernet sauvignon, merlot, syrah, kadarka, pinot noir, Leányvár (házasítás, általában ez található meg a hiperekben). Lehet, hogy nem minden évben övé a legjobb, de hosszú évek óta rendszeresen az első háromban tanyázik. Állandóság, megbízhatóság. Ha Dúzsi Rosé feliratú termékkel találkozik valaki, ne féljen érte nyúlni, mert biztosan nem fog csalódni.

A kékfrankosból készül a legtöbb rozé, nem csak nála, de országosan is. Talán ez a legjobb rozé alapanyag (bár a mester egyszer elkotyogta egyszer, hogy a syrah-ból bizony csak rozét szabad készíteni, mást minek). Világos hagymahéj szín, enyhe narancsos beütéssel, mint a tankönyvekben. Gyönyörű illata van, málnaszörp és pez cukorka jó nagy dózisban. Van benne szén-dioxid bőven, nem is igazán kívánja a szódát. A savakkal semmi probléma, a tavalyi évjárat után nem is lehet, erőteljesek és széles gerincet adnak a bornak. Isszuk-isszuk nagy öblös kortyokban, és hol málnás, hol meg inkább epres. Nem tudom eldönteni, de az biztos, hogy jó nagy adag van mindkettőből. Persze szikárabb, nem annyira dús, mint a kilences rozék, de vékony bornak semmiképpen sem mondhatnánk. Megint kellemesen édes ízeket érzünk a szánkban a végén, és rozéhoz mérten egészen hosszú az utóíze. Ha van ideje némi levegőt kapni, akkor ízében még izgalmasabb lesz, mert megjelenik a kékfrankosra jellemző fűszeresség. (Kékfrankos)rozé iskola, eddig a dobogó tetején van nálam az idén kóstolt rozék közül, talán csak a Frittmann frankos rozé szoríthatja meg, de természetesen lesz még kihívója bőven. Bortársaságnál 1690 forint.

A majális a rozészezon kezdete is, ezért várhatóan meg fognak a szaporodni a rozék meg a habzóborok a kóstolások során. A nagy sikerükre való tekintettel őket külön kategóriaként fogom kezelni, a kategórián belül fogják megkapni a maguk palackszámait. A rozékirály 2010-es kékfrankos rozéja négy palack.

(Az első képet Szinyei Merse Pál festette meg, a másodikat Halász Géza, a harmadikat Konkoly Gyula festette át.)


Terjesztem Facsén
Tony D'Amato 1 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztroszex.blog.hu/api/trackback/id/tr112888456

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

- zu - · http://zu.hu 2013.08.24. 10:21:28

Hadd pontosítsak: A harmadik kép a Halász Géza-féle "átdolgozás", nem a második.
Kösz, hogy föltettétek, nekem is tetszik.
Üdv: Halász Géza