A pünkösdi király

Sikerült heveny mérgezést kapni a sok ajándékba kapott cseresznyétől, nem mintha ez lett volna az egyetlen meglepetés, amit Zseni anyja cipelt fel hozzánk. Sebaj, amint túltesszük magunkat az önsajnálaton, hogy mennyire megerőltető ez a kajaroham, akkor nekiindulunk valamelyik nyitott pincés vidéknek. (Mór?)

Ma van pünkösd (vasárnap), a három nagy keresztény ünnep egyike, ötven nappal húsvét után. (Baromi gyorsan elment a tavasz, mi?) A zsidó kultúrában az aratás, az első gyümölcsök beérésének ideje is volt. Mozgó ünnep, ami nagyon kapóra jött az egyháznak, hogy konkurenciát szervezzen a tavaszi-nyári napforduló pogány vigasságainak.

Az ügyességpróbák ilyenkor szinte minden közösségben jelen voltak, ahogy a pünkösdi királyválasztás és a pünkösdi királynéjárás is. A kakasütés például jó móka lehetett, ma már persze kiverné a biztosítékot a petánál, amikor kis lurkók csapkodják agyon egy bottal a szárnyasokat.

Ilyenkor jósolhatunk a termésre is, viszont tartózkodjunk a mezőgazdásági- és házimunkáktól, kenyeret meg véletlenül se süssünk, viszont barátainknak készíthetünk komatálat. Ilyenkor kell megenni a ház előtt az ősszel a verembe tett gesztenyét, vagy vágjunk húsvéti bárányt, esetleg együnk édestésztát, hogy sárga legyen a kender.
A pünkösdi harmat leviszi a szeplőt, de ha kelésünk van, menjünk ki a rétre meztelenül rozsharmatot gyűjteni.

(A kép innen, mi meg innen okosodtunk.)


Terjesztem Facsén
gasztroszexisták Véleményezem

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztroszex.blog.hu/api/trackback/id/tr422975908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.