A fröccsről tabuk nélkül

Jó fröccsöt csak jó borból és jó szódából lehet készíteni. Ezen feltételekkel viszont bárhol, bármikor és bármiből. Aki mást mond, nevessük ki nyugodtan, de néhány kérdést azért nem árt tisztázni. (Alul van letölthető fröccs-lexikon is.)

Miután Tony itt hagyott minket, mint eb a szarát, elment az EXIT fesztiválra, ránk maradt a hétfői bor tesztelése.  Elő is készítettem néhány tételt, de minden kóstolásra szánt este botrányos fröccsözésbe fulladt, meleg nyárestén megesik, miért is erőltetnénk mást akkor?

A fröccsözés megítélése és népszerűsége hálisten óriásit ugrott az elmúlt években, a lecsúszott kiskocsmás alkoholista italából nemritkán a tehetősebb réteg divatitala (is) lett. (Van némi zsiványság abban mi, elegáns helyen csak azért is fröccsözni?) Aminek örülni kell, mert növeli és terjeszti a (minőségi) borfogyasztást, ezáltal jót tesz az egész borügynek, aztán valóban egy igazi, a magyar lélekre hangolt italról van szó, amit kötelességünk népszerűsíteni. (Írtuk volt a gasztroAlkotmányban.)

Hogyan lett a fröccs?

Van egy elterjed legendája a fröccsnek, ami jó marketing és sztori szempontjából, de mint lelkiismeretes borivók, nem árt, ha tisztában vagyunk a valósággal, akármit mond is a Lovasi. Aki sokakhoz hasonlóan a Hegedüs Géza író által mesélt történetet ismeri, miszerint az első fröccsöt Jedlik Ányos találta fel, aki vendégségben járt Fáy András fóti szőlőjében egy szüreten 1844-ben. Jedlik ugyanis szikvízzel öntötte fel a vendégek borait, s kínálta a spriccert a szüretelőknek. A legenda két legyet üt egy csapásra, mert az éppen ott mulatozó Vörösmarty Mihály rögtön magyarosította az italt, és elkeresztelte fröccsnek, illetve megírta Fóti dal című művét.

Sajnos, mint az Baksa Péter tanulmányaiból kiderül, sok értékes Jedlik-találmány van, de a fröccs nem tartozik közéjük. Egyrészt szikvízét Jedlik már 1829 óta népszerűsítette, sőt, 1841-ben egy orvos-konferencián az addigi szerény érdeklődést a szódáspalack iránt úgy kívánta fellendíteni, hogy bor hígítására használta. (A szódát már vagy száz ével azelőtt feltalálták.) Másrészt a kor szokásaihoz híven többször írásban is fennmaradt emléke az ilyen eseményeknek, de a fóti szüret (előkelő) vendégei között mégsem találni Jedlik nevét. A fóti dal pedig már 1842-ben megszületett, de az sem a legendát erősíti, hogy a spriccer szó is csak 1879-ben került rögzítésre, a fröccs meg pláne később, 1890-ben bukkant csak fel a szótárakban.

Ez persze nem vitatja el a fröccs nagyszerűségét, ahogy az sem, hogy az első fröccsözőknek leginkább két okuk lehetett a bor szódázására. Az alkoholhatás enyhítésére, vagy éppen a bor hamisítására már a kezdetektől fogva alkalmazták a vizet, magától értetődőnek tűnik tehát, hogy a szóda erényeit így kamatoztatták. És elképzelhető az is, hogy egyszerűen csak fel akarták javítani a bort, ihatóbbá tenni a pocsékabb tételeket.

Fröccsöt csak szódával

A fröccsistáknak van két tábora, és az ortodox vonal ragaszkodik a szódához. (Leggyakoribb indoklásaikat épp az Index cáfolta meg.) Szerintünk készülhet ásványvízzel is egy fröccs, amennyiben a víz nem túl ásványos, nincs mellékíze és persze elégséges széndioxid tartalommal rendelkezik. Tökéletesen helyettesíti a szódát, csak esztétikailag nem, hiszen van-e szebb, mint nagy hőségben, a diófa árnyékában a gyöngyöző pára a szódásüvegen? Ne felejtsük el, hogy a legjobb fröccsszódák az üveget leszámítva ballonból vagy gépből érkeznek. És tartsuk észben azt is, hogy se szódával, se ásványvízzel nem lehet feljavítani egy bort, vagy eltüntetni a hibáit.

Fehér, rozé, portugieser

Rossz borból csak rossz fröccs születik, a minőségre áldoznunk kell. Ami nem is több kiadást jelent, hanem egy kis odafigyelést és igényességet. A tökéletes fröccsnek nincs mindig működő receptje, minden bort külön kell megvizsgálnunk, a saját ízlésünknek megfelelően. Azért általánosan elmondható, hogy a jó fröccsbor inkább élénkebb, lendületesebb savakkal kell rendelkezzen, hogy elbírja a vizet és erényeire fordítsa. Sose fogunk jó fröccsöt inni elöregedett, tölgyfahordóban érlelt, alacsony savtartalmú, alkoholos, lapos vagy édesebb borokból. Mi szívesen isszuk olaszrizlingből, zöldvelteliniből, királyleánykából és természetesen rozéból. Ha olyan a bor, akkor nem szégyen a sillert, könnyedebb vörösborokat, mint például a portugiesert is fröccsösíteni.

Fröccsöt csak olcsón

Ha találunk egy rendes kiskocsmát, vendéglőt, ahol a termelőtől vásárolják a ház borát, akkor olcsóbban tudunk fröccsözni. Ha palackból érkezik, az persze bele kell számítani az árba, viszont azokat a helyeket ne szeressük, ahol a szóda decijéért tíz-húsz forintnál többet elkérnek (nem szép dolog ezen meggazdagodni). Egyébként meg a szódát egyenesen ingyen kellene adni a bor mellé.

Fröccs-lexikon

PDF-ben letölthető/kinyomtatható fröccslap, hogy mindig kéznél legyen. A szám az arány, az egység a deciliter.
Diákfröccs: 1 pohár szódához egy kevéske bor
Kisfröccs: 1 dl bor + 1 dl szódavíz
Hosszúlépés: 1 dl bor + 2 dl szódavíz
Lakófröccs: 1 dl bor + 4 dl szódavíz
Távolugrás (Sóherfröccs): 1 dl bor és 9 dl szódavíz
Nagyfröccs: 2 dl bor + 1 dl szódavíz
Viceházmester: 2 dl bor + 3 dl szódavíz
Bakteranyós: 2,5 dl bor + 2,5 dl szódavíz
Házmester: 3 dl bor + 2 dl szódavíz
Háziúr: 4 dl bor + 1 dl szódavíz
Alpolgármester: 4 dl bor + 6 dl szódavíz
Mafla vagy maflás: 5 dl bor + 5 dl szódavíz
Polgármester: 6 dl bor + 4 dl szódavíz
Magyar-Angol: 6 dl bor + 3 dl szódavíz
Avasi fröccs: 7 dl bor + 3dl szódavíz
Krúdy-fröccs: 9 dl bor + 1 dl szódavíz (ahol a szóda megnevetteti a bort)
Csatos vagy csattos: 10 dl bor + fél liter szódavíz
Lámpás: 15 dl bor + 5 dl szódavíz
+1
Újházi-fröccs: bor és kovászos uborka levének elegye

Apropó Újházi, mivel beért egy újabb adag kovászos uborkánk, ezért egy bejegyzést még szép, hogy szánunk külön ennek a fröccsnek még a héten.

A fröccs-lexikont a Pécsi Borozó nyomán közöltük, akik lám, hetente egyszer fröccstesztekkel lepik meg az olvasóikat! A második kép innen van, jó száz évvel ezelőtt készült a hosszúhetényi  Schellenberger-vendéglőben.


Terjesztem Facsén
st.laurent 3 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztroszex.blog.hu/api/trackback/id/tr583051641

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lendvai Ildikó 2011.07.11. 14:38:55

Egerben a Kis-Dobó téren lévő Bikavér borozóban ingyen adják a szódát a fröccsben, és az alapanyag is jó.

rekanna 2011.07.14. 13:01:42

Krúdyt ittam tegnap Balatontomajon! Isteni! ;)