Nem bio, gmo

Magyarországot nem fenyegeti a túlnépesedés veszélye, könnyen tiltjuk szigorúan a génmódosított növények termesztését és forgalmazását.

A nyári uborkakukoricaszezonban jól ki kellett tárcsázni néhány száz hektár kukoricát. Ültetéskor ugyanis génszennyezett vetőmag került a földbe, tehát a minta néhány magjában (nagyon minimális mennyiségben, de hát a nulla az nulla) mesterségesen beültetett gén(eke)t találtak az illetékes szervek. A növények ilyenfajta megváltoztatása/átalakítása a jobb termés érdekében a géntérképek megrajzolásával vált lehetővé, nem is olyan régen. Az eljárás a jövőben egyre nagyobb mértékben határozza majd meg a növénytermesztési és persze az élelmiszeripart, ahogy már most is nagyon megosztó jelenség a használata.

Pedig az ember valamilyen formában, igaz, ha nem is ennyire drasztikus és hatékony módon foglalkozott már hasonlóval, gondoljunk csak a növénynemesítésre (többek között szintén a nagyobb hozamért), a növény természetének teljes megváltoztatására, specializálódására, de akár őshonos fajok más földrészekre való hurcolására. A határt már régen megsértettük, nem a génmódosítással kezdtünk el istent játszani, bármennyire ezt hangoztatják a GMO fanatikus ellenzői.

A GMO nem feltétlenül rossz, vagy ördögtől való, ahogy azt például itthon kommunikálják (már-már hisztérikusan). Ezzel a logikával be lehetne tiltani a permetezést, a műtrágyázást, melyek elég komolyan beavatkoznak a növény életébe, sőt nagyobb disznóságokat is okoznak talán. A génmódosítást lehet ugyanúgy rosszra és jóra használni, nem vitás.

A haszontalan dolgokat, mint egyes élőlények fluoreszkálóvá tétele, persze nem támogatnánk. Viszont ma is a legnagyobb tömegben most is azért módosítanak, hogy a növény nagyobb, erősebb és több legyen, plusz olyan tulajdonságokkal vértezik fel, melyek magától sohasem fejlődtek volna ki. Ellenállóbb lesz a kártevőkkel, betegségekkel szemben, új vitaminok kerülnek bele, belekerülnek más fajok előnyei, amit csak az emberi fantázia kitalálni képes.

Az nem kérdés, hogy módosított növények környezetünkre, természetre gyakorolt hatása ismeretlen, és minimum aggasztó. Más növény és rovarfajok kipusztulása a legkevesebb, ami következmény lehet, nem is beszélve az emberi szervezetre gyakorolt hatásairól, beláthatatlan mutációkról.

Viszont (főleg) a harmadik világ országaiban már a néhány százalékkal megnövelt termékmennyiségen, a plusz energia vagy tápanyag tartalmon nagyon sok emberélet múlik. A génmódosított élelmiszerek nem a természettől való dolgok, hanem emberi munkának az eredményei. Ahogy a nemesített, keresztezett, permetezett, műtrágyázott, tehát a ma termesztett, fogyasztok növények nagy része is.

Az meg főleg nem reklamálhat, aki a tökéletes, szép, mosolygó almákat veszi meg a csúnyábbak, kopottabbak, viszont természetesen neveltek helyett.

Érdemes még elolvasni ezt, és ezt, na meg ezt is. Jut eszembe, a kép innen van, ahogy volt már a múltkor is.


Terjesztem Facsén
whollosi 5 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztroszex.blog.hu/api/trackback/id/tr813087428

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Attilajukkaja 2011.07.22. 14:45:54

Kedves W!

Irasod picit meglepett, mert nagyon ellentmond a mai divatos tendenciaknak. Megelolegezem, hogy jomagam nem tudom meg hova tenni a GMO jelenseget, de ugy erzem, hogy ellenszegulni manapsag olyasmi lehet, mint annak idejen az atomhasadas vagy a mikrohullam jelensegenek. Azokrol sem tudom a mai napig, hogy akkor az most jo volt vagy nem? A GMO es a klonozas is itt van a nyakunkon, akar akarjuk, akar nem. Ha Dudits Denes akademikus novenygenetikust hallgatod vegig, akkor o is azt mondja, amit te: ez az evolucio rendje. Ha Jane Goodall "Harvest for Hope" c. konyvet olvasod el, akkor egyertelmuen elutasitod a GMO-t.
Egy dolgot viszont megtanultam: amig egy ujitasnak nem ismered a kovetkezmenyeit (?), addig ne vezesd be! Es igazad van, nalunk az ilyesmire abszolut nem mutatkozik kenyszer, de Afrika ehezesen sem fog segiteni a GMO amig pl. Szomaliaban a hangsuly a fegyvereken, a korrupcion es a hatalmi harcokon van.
En sem kialtok ordogot a GMO-ra, de amig lehet, kerulnem. Varnek vele, amig tobbet nem tudunk rola.

whollosi · http://www.gasztroszex.blog.hu 2011.07.22. 20:04:57

@Attilajukkaja: jogos az álláspont, valahol én is így vagyok vele, és őszintén szólva a zsigeri ellenkezést nehezen koptatnám ki magamból, ha a választás szabad lehetne.

valahol ketté kell választani szerintem a magánember és a közszereplő véleményét, és ebből a szempontból akármennyire szeretem Goodall-t, inkább Duditsnak adok igazat.

hidd el, olyan mértékben nő a népesség és nincs flamó, a műtrágyás-növénykeresztezéses ötleteket meg ellőtték, hogy most túl kézenfekvő a gmo használata. persze, nem segít, de talán kevesebben halnak éhen.

áh, abban viszont vitatkoznom kell, minden újításnak akkor ismerjük meg a következményeit, miután bevezették.

Attilajukkaja 2011.07.23. 11:42:44

Felreertes elkerulese vegett, Goodall nem itelkezik a konyveben, de benne is ketelyek merulnek fel, miutan latja, hogy az allatok pl. 10 kaposztafej kozul MINDIG milyen ugyesen ki tudjak valasztani azt az egyet, ami nem GMO-s, es azt eszik meg. Azert, mert az ember erre nem kepes, meg nem jelenti azt, hogy a GMO-s novenyek valoban ugyanolyan illatuak, izuek, kinezetuek (?), mint a nem modositottak (en nem neveznem azokat sem bionak, mert az szamomra valami mast jelent). A keresztezesekkel tovabbra is foglalkoznak a novenygenetikusok, de nem feltetlenul abbol a celbol, hogy legyozzek a vilagehinseget. A nemesites barmelyik modja, igy a GMO is, csak egy modja annak, hogy belenyuljunk a noveny genetikai allomanyaba, csak a GMO kovetkezmenyei kiszamithatatlanabbak egyelore.
A vilagehinseg gyokereit, mint mar utaltam ra, nem a novenytermesztes/allattartas hianyossagaiban latom. Mar igy is tobb elelmiszert vagyunk kepesek termelni, mint amit elfogyasztana a fold nepessege. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne kellene dolgozni bizonyos novenyek adaptaciojan a nehez/specialis klimatikus es foldrajzi viszonyokhoz. Es meggyozodesem, hogy az emberi szervezet kepes alkalmazkodni a modositott elelmiszerekhez, ahogy mas modositasokhoz is kepes volt. Vagyis tovabbra sem ellenzem a GMO-s kiserleteket.

"minden újításnak akkor ismerjük meg a következményeit, miután bevezették"

Foleg a gyogyszeripari ujitasok szolgaltak komoly inteskent (lasd Contergan-botrany) arra nezve, hogy nem art minel alaposabban kivizsgalni ezeket a kovetkezmenyeket mielott valamit engedelyezunk. De hosszutavon persze mindent ki kell az eletben is probalni, hogy alaposan megismerhessuk, mivel is allunk szemben. Igy jartunk az atommal is. Ezert is irtam az elso kommentemben egy kerdojelet a kovetkezmeny szo utan ;o) A kulonbseg, azt hiszem, ha egy GMO-s kukoricat egyszer kiultetsz, azt mar nem lehet visszavonni/bezarni, mint egy atomeromuvet. De meg ebben sem vagyok biztos :o)

whollosi · http://www.gasztroszex.blog.hu 2011.07.23. 20:19:19

@Attilajukkaja: jó hát ez jogos...mindenesetre várom az első gmo-összeesküvős filmet:)