Fehérrel, vörössel lazítottunk rá a hétvégére: Pannonhalma szépen jött, somlai borban viszont régen csalódtunk már. Még ha jó eséllyel palackhibáról is van szó.

Egy hónapja lehetett utoljára, mikor nem dolgoztam egész hétvégén a vendéglátás csodálatos világában (ilyen a showbiznisz). A hirtelen jött téli időjárás miatt a szüreti őrület is szünetelt egy időre, szóval volt idő megállni, pihenni egy hétvége erejéig. Az utóbbi hetek nagyon nem a borok kóstolásáról szóltak, fesztiválok, szüret, munkahely, tanulmányok. Szóval kicsit szenvedős volt ez az időszak, de a 2011-es borok minden egyes verejtékcseppet megérnek, ezt már biztosan látom.

Pénteken hosszú idő után belefért egy koncert, szombaton meg vallásosnál húztuk ki a dugót pár palackból. Az este nagyon jól sikerült, a borok közül pedig jöjjön a két véglet. Valamiért még soha nem került a poharamba somlai bor a Csordás-Fodor Pincétől, így nem volt különösebb elvárásom, vagy izgalom bennem. A csomagolás igényes, tekintélyt parancsol, illik is egy három éves juhfarkhoz. Bontás után az illata nagyon semmilyen, aztán káposztára meg halpiacra kezd emlékeztetni. Vallásos elmondása szerint másnapra még kellemetlenebb lett, szóval az illat bukta. Sajnos ízben is totál szét volt zuhanva, erjedő, kissé már romlott tejtermékre emlékeztetett, savakat mondjuk éreztem, de körülbelül ennyi is volt a pozitívum. Ilyen állapotban sajnos élvezhetetlen volt, másnap is. Csordás-Fodor Juhfark 2008 fél palackos, 1075 forintért szerezte be vallásos a METRO-ból.

Az este legszebb emléke a nagy zimankóhoz illően egy vörös volt, a Pannonhalmi Apátság 2008-as Vörös Tricollis Cuvée-je. Az Apátságnál a kezdetektől letisztult a koncepció és adottak a feltételek kitűnő borok készítéséhez, a hagyományok pedig ezer évesre rúgnak. A fő figyelmet és elismerést talán mégis inkább a fehér fajtáik váltják ki, ezek közül is kiemelkedik a rajnai rizling, ebben egészen különlegeset tudnak.

A Tricollis (hármasdomb vagy három domb) név a három dűlőre utal, ahol a bort alkotó pinot noirt, merlot és cabernet franc terem. Kedves világos pirosas árnyalatú a pohárban, a bontás után azonnal robban az illata, friss és nagyon élő. Van benne szép pinot-s hűvösség, meg a merlot finom tejcsokija, a hordó nagyon szép fűszereket tesz hozzá az összképhez. Ízben semmi csalódás, nagy örömmel nyeljük a pohárból a fűszeresen édes, egészen simogató csersavú kortyokat. Élettel teli, jó savú, még az alkohol pici fűtése is jól álla korty végének, a hordóhasználat meg nem hiszem, hogy lehetne precízebb. A bor, a hangulat és az időjárás egymásra találásának iskolapéldája, gyönyörű három palack. jogászLaci barátunknak köszönhetjük, 2090 forintért váltotta meg az Intersparban (Bortársaságnál 1980 forint). Az őszi őrület nehezén túl vagyunk, még egy kis kirándulós jó időt kérek szépen, aztán tőlem winter is coming, vagy ahogy vallásos mondja: „nem baj, ha hideg van, legfeljebb rárepülünk a vörösekre”.

(Az első kép innen, a juhfark innen, a Tricollis meg eminnen.)