Old School - New School

A Tokaji borvidéket alapvetően három fajta, a furmint a hárslevelű és a sárga muskotály határozza meg. Jön melléjük kisebb mennyiségben kövérszőlő, zéta és kabar is, de mindenképpen az első három szőlőfajta viszi a prímet (közülük is kiemelkedik a furmint, nagyjából a szőlőterületek 60%-án ez terem). Ezen a hat fajtán kívül mást nem is telepíthetnek a gazdák, aki esetleg mégis más fajtákkal kísérletezik, az nem tüntetheti fel a címkén a Tokaji jelzőt, az ilyen borok kerülnek a piacra Zempléni megjelöléssel. Miközben whollosi és vallásos elmerült a kocsonyakészítésben, mi rendületlenül bontottuk a palackokat, és horogra akadt két olyan tétel, amelyek a fent vázolt két csoportba illenek.

Én személy szerint soha sem zárkózom el az új kísérletektől, formabontó gondolatoktól, így attól sem, hogy egy-egy borvidéken kipróbálásra kerüljenek új, ott nem „őshonos” fajták. Akkor, ha valami ismeretlent, izgalmasat lehet ezzel létrehozni, és meg tud jelenni a borvidék arca is a borban.

Az első tételünk a Sauska Tokaj (Árvay János távozása előtt Hétfürtös) 107-es elnevezésű zempléni házasítása 2009-ből, na, ő pont valami ilyesmire hivatott. Hárslevelű és chardonnay házasságából született tétel, a pohárba töltve zöldes színárnyalatokkal nyit, nagyon telt, krémes, vastag anyagot sejtet. Első szippantásra dől belőle a friss fa, teljesen elfed minden más lehetséges jegyet. Szellőztetem, levegőztetem, visszakóstolom többször is, de nem változik lényegileg, mindent fed a fa, vajas, kókuszos krém illatában. Ha nagyon erőlködöm, akkor valahol feltűnik a chardonnay, talán. Ízben is sok-sok fa, tolakodó vajasság, ez mondjuk a chardonnay sajátja is lehet(ne). Robosztus, nagy testű bor, a savai szépek, az alkohol fűt. Eleganciát, szépséget én nem találtam benne, zempléni ízeket meg végképp nem. Próbáltam levegőztetés után visszakóstolni, de ízében sem tudott megújulni, csupa szálka lett a fogam, és egyre jobban felerősödött a hordócser húzós íze is. Nem tudom, hova lesz képes fejlődni, de most, ebben az állapotában nekünk szinte élvezhetetlen, másfél palackot kap (és még jószívű voltam). Hogy mennyibe kerül, én nem merem ideírni, itt mindenki megnézheti.

Második tételünk a jól kitaposott ösvényen jár, a hagyományos tokaji út képviselője. A Bott Pince 2006 tavasza óta tevékenykedik a borvidéken, mintegy 5 hektárnyi területen, az estén kóstolt boruk a Bott-bor névre keresztelt 2008-as furmint-hárslevelű házasítás volt. Aranyba hajló színvilág és kecses mozgás jellemzik a pohárban. Itt is látszik, hogy tartalmas anyagról van szó, de nehézkességet nem fedezni fel benne. Illata mélyről jön, és a levegőn egyre szebben nyílik meg. Alapvetően a hárslevelű mézes-hársas jegyei dominálnak, de találni benne szép virágos jegyeket is némi levegőzés után meg a töppedt bogyók is szót kérnek. Nagyon szép, összetett és kedves. Ízében szép ászokolás, kedves gyümölcsök és jó savak vezetik. Meglepően könnyedén iható, érezhetően van benne anyag bőven, de pont az ivósság határán innen van még. Ízig-vérig tokaji bor, de a megszokottnál kedvesebb, barátkozóbb stílusban, hosszas szálazás-fejtegetés helyett inkább örömteli, boldog pillanatokat nyújt. Szép háromésfél palackot megérdemel, ha nem 3425 forint lenne az ára, talán még többet is kaphatna.

Most győzött a hagyományos, régi iskola, de azért ne írjuk le az újító, formabontó gondolatokat. Csak hát a kevesebb néha több.

(Az első kép innen, második innen, a harmadik eminnen.)


Terjesztem Facsén
Tony D'Amato 4 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztroszex.blog.hu/api/trackback/id/tr283719105

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zoranka · http://www.pecsiborozo.hu 2012.01.25. 17:54:49

Na az a 107-es azért nem a másfélpalackos kategória, bármennyire is feláll a hátán a szőr a tisztelt szerzőnek a hordóhasználat miatt. Amikor én kóstoltam, ez sokkal gazdagabb bor volt, mint az itteni leírásban szerepel - kétségtelen nem kevés a hordóhatás, de azért nem köpködtem szálkákat egy pohár százhetest követően...

Gasztroszex - Tony D'Amato · http://gasztroszex.blog.hu/ 2012.02.12. 13:59:23

Én ezt tiszteletben tartom, de mi hárman köpködtünk egyszerre a szálkától, és ez a bor volt az egyetlen az este, amely nem fogyott el, sőt harmadszorra már senkinek sem volt kedve visszakóstolni. A másik bor elfogyott az utolsó cseppig. Szívesen megkóstolnám újra a 107-et, de nem gondolom, hogy valaha is kifizetném érte a 7 rugót.
Igazából ezt nem is értem, mi indokolja, hogy ez a bor 7 ezer forint legyen? A Hétszőlős időkben azért nem ehhez szokott az ember.

zoranka · http://www.pecsiborozo.hu 2012.02.12. 20:32:50

Ivan Gregurek, a horvát-baranyai borászok atyja mondogatja, hogy a barrique a legnagyobb bűn, amit egy borász elkövethet. Majd egyszer bemutatlak az öregnek ;)
A hétezer forint nem kevés. Hogy mi indokolja egy bor árát, ugye azt tudjuk, hogy sokkal összetettebb játék annál, hogy egy bor mennyire jó...

Gasztroszex - Tony D'Amato · http://gasztroszex.blog.hu/ 2012.02.13. 11:48:35

Biztos jól kijönnénk :)
Nem baj a barrique, csak legyen mellette azért más íz is, mondjuk ami borra emlékeztet.
Az árnál azt nem értem, hogy ugyanaz a birtok (okés, más a név, de ennyi idő alatt olyan eget rengető változás nem történhet), ahol szerintem elég jól voltak árazva a borok (magas minőség mellett) most miért kér ilyen horror árat egy borért, amire még a tokaji jelzőt sem használhatja?