Libakocsonya a hamis mámorban

Az újpesti ikerfasor a régi temetővel átellenben, a villamosremíz oldalában áll. Ma már dán-típusú lakótelep meredezik a Pozsonyi utcai temető egykori végében, de egykor vadászni lehetett itt a Rákos-patak mellékága körüli lápi részen, az egykori Pesttől északra, a régi Újpesttől viszont még innen.

A vasúti őrházban Nelli néni és a macskája éldegélt, az ura ’77-ben hunyt el, a macskáé ’91-ben. Kálmán bácsi szenvedélye a vadászat volt. Hidegben, sárban, a lőporszagú, koszos és sáros tapintású duplacsövűvel, doboz Kinizsivel a kézben.

Nelli néni a ludat szerette, főként a rózsaszín csőrű nyári ludat. Ennek a háta barnásszürke, melle sárgásszürke, gyéren és szabálytalanul feketével foltozva, a farcsík, a has- és farkalja tollai fehérek. A szárny- és farktollak feketésszürkék, száruk végig fehér. A szeme világosbarna, a csőre tövén halvány húsvörös, körme viaszsárga, a lába halvány húsvörös. A hajnali városi szürkületben, a gyógyszergyár füstjével a háta mögött, Kálmán lőni szokott a patakparton toporgó libákra.
 

Nyári lúd családja körében
 
Amikor a puska durrant, a macska a mancsával a jobb szeméhez kapott (szinte eltakarta), Nelli néni kiköpött az ágy szélén és hátára fordult. Szemei kipattantak, szájában már érezte a libakocsonya aszpikját, az aprólék és a zöldségek édes szimfóniáját. 
 
Kálmán visszatért, belépett a döngöltföldes ház küszöbén, a kezében két leszegett fejű nyári lúd. Az asztalra hányta őket és meggyújtotta az első Terv-cigarettát aznap. Nelli néni nekiállt zöldséget pucolni, elindult a vasárnap. A szagos, szürke, nedves hajnal zsírtól gyöngyöző, gőzös délelőtté változott.
 
A macska a nyelvén érezte a libakocsonya maradékának ízét.
 
(Nelli néni poczok2-től [Tiszteletünk, Poczok bá!], a libakocsonya Cserna-Szabó és Fehér Béla új, kiváló könyvéből [kivonat recepttel itt]. A nyári lúdra Semjén forszírozta, hogy újra vadászni lehessen)
 
Libakocsonya
A liba lenyúzott nyakát, szárnyait, lábait, fejét, zúzáját, 20 deka marhafartőt, leveszöldséggel, egészborssal, 2 gerezd zúzott fokhagymával, késhegynyi piros paprikával, 25 deka marhacsonttal, 5-6 szem szárított gombával sós vízben puhára főzöm. A marhahús ecetes tormával a háztartási alkalmazottnak tálalható. A libaaprólékot formába rakom, néhány karika velefőtt zöldséggel együtt; a levét átszüröm, 2-3 lap fehér gelatinet olvasztok fel benne, beleöntöm a formába és megfagyasztom. Tálra borítva, ecetes paprikával, uborkával és keménytojással díszítem.
(Vizvári Mariska:A konyha művészete, III. kiadás 1932.) [ezt is Csernáék idézik]

Terjesztem Facsén
RMP Véleményezem

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztroszex.blog.hu/api/trackback/id/tr274076102

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.