Tyúk volt előbb, vagy a Marcsi?

Tojást sütünk a szimpatikus/másnapos fiatalemberrel, szakácskönyvből. Huhú, van itt minden, földre hulló tojás, kézégetés, végül felcsörögjük Marcsinkat, akit persze nem ejtettek a fejére, gyanakszik rögtön.  Le is osztja Viktort, mint állat, mérsékelten vicces szerepjáték. Tojásos nokedlit fogunk csinálni, sőt, tojás lesz a téma, de honnan vetted Marcsi, hogy litván a tojás, áruld már el? Főcím.

Megyünk is a kapirgálós tyúknézőbe, Viktor vágja a pofákat, azt a kabátot én is sajnálnám, de így üt a vidékizés. Viktor átöltözik, durcás, de csak addig, amíg ki nem ijeszti a kert lakóiból az életet. Oké, az egyik legviccesebb vendég eddig Viktor, hát olyan őszintén lepődik meg, hogyan tojja a tyúk a tojást, hogy hülyére röhögjük magunkat. Meg is szagolja, de szerintem most sem hiszi el, hogy tényleg a tyúkból jött ki.

Pulykák szépek, van itt gyöngyös, lúd, tyúk, kacsa Csintalan Tibor háztáji gazdálkodó udvarában. Kis akusztik zene, falusi csendélet, és máris megyünk a „csirkegyár” hangzavarába. Hát ja, az már nem olyan szép, mutasd csak meg Marcsi, milyen a gyár, ahonnan a hármas számmal jelölt ketreces tojás jön. Na, valami ilyesmire gondoltunk mindig, amit megért mindenki, de kellően provokatív, csak mit mondtatok az őrnek, aki beengedett ide?

Meg még aktuális is, kiderül, milyen az EU konform ketrec, meg miért lett drága a tojás. A nagy kotkodácsolás alatt kedves kis zene van, és hát igaza van Marcsinak: a tojás igényt csak így lehet biztosítani. Megnézzük a mélyalmos tartást is, ez már kicsit barátságosabb, de a Viktor még így is öklendezik. És először mondom, tíz baromi erős percen vagyunk túl, mi lesz még itt?

Ki is derül egy nagy titok: a ketreces tartásos tojás ízre, színre megegyezik a mélyalmossal. Utóbbi valóban drágább, de sokkal humánosabb, és költségesebb megoldás is. László Ferenc megmondja azt is, hogy ők nem tudják ezt a kereskedő fele érvényesíteni, de hát szeretik az állatokat, azért még a táp is egészséges. Közben a hangszerkesztő elaludt, ugrál a playlist a háttérben.

Viktor még mindig azért fél, hogy megtámadja egy tyúk, de aztán átmegyünk az üzembe, de durva, egy egész tálca tojást szippantózunk fel vákuumosan. Aztán osztályozza a gép tojásokat, és pecsételünk is.  Hogy mit (köszi a kérdést Marcsi) jelent a számsor? 2HU, tehát mélyalmos és magyar, aztán megye, körzet, telep és ólszám, teljesen visszakereshető a gazdálkodó. (0-bio, 1-szabadtartás.)

Lesz tojásteszt is, Marcsiék bevásároltak, megint egy nagy piros pont. Jaja, mert a piros pecsétet nem lehet elolvasni.  Végre megtanuljuk, mi mit jelent a tojásokon. És jön a tojásrúd, ismerős a büfé asztalis reggelikből. És tényleg. Miért kell ez, kinek?
Megyünk tésztázni a Vár: a Speizbe, Viktor megtanulja tisztességesen a magyarrizottó művészetet, méghozzá tarhonyával, véreshurkával, fogassal, lépésről-lépésre. Töltött tészta batyut (nem raviolit) libamájjal. Hú, hát ez baromi jó ötlet, és még jobban is néz ki. A tulajdonos Rudits Károllyal siratjuk a Lulut, de aztán inkább a jövőbe tekintünk. És meg is kapjuk a vendéglősfilozófiát, bár az sem kerüli el a figyelmünket, hogy mindkét fogásból csak egy készült, és az is a kihűlt, lefilmezett tányér már, amit megehetnek a Marcsiék.

Akkor előre a Józsa tésztagyárba, háttérben hozzák az egy raklap tojást, megy a törőgépbe, ami kiveszi az összes tojáshéjat. (Most itt agyalunk egy pillanatra, de hogy veszi ki a záptojást?) A jó tojás: feszes fehérje, egyben tartó sárgája. Hú, nagyon vicces, hogyan készül a cérnametélt, és a többi, úgy vágják, mint szőke hajzuhatagot. Marcsi annyira belemerül, hogy közben „lejön egy kilométer tészta”, háttérben nem győzz botránkozni a „dolgozó” nyilván neki kell összetakarítani. Józsáék konyhájában kézzel gyártunk tésztát, megkapjuk a sztorit is, hogyan alakult a cég és a gyártás.

És azt tudtátok, mi a különbség a nyolc és a hattojásos tészta között? Bizony, hogy kilónként hány tojás van benne? Viktor, ne kapkodj, ne üsd bele rögtön a lisztbe, előbb külön egy kis tálkába. Semmi erotikus utalást ne lássunk senki bele Viktor keze munkájába. Pedig Marcsi át is veszi a gyúrást, de azért a sodrófára visszaadja. Látjátok, tényleg meg lehet tanulni itt tésztát csinálni, egészen az alapoktól. Marcsinál is elszakad a cérna a cérnametéltnél. De aztán kőre lebbencs levest készítünk, alá Jókai.

Józsáné nem győz láb alatt lenni, na ha valakit, őt majd megeszi a fene, hogy más parancsol az  konyhájában, pörög inkább, mielőtt Marcsi kigondol valamit, már a keze alá is dolgozott. (Amúgy a lebbencs leves az tényleg nagyon ott van a szeren srácok.)

Losonczyékhoz megyünk borászkodni, Szepsy Istvánnak köszönhetjük, hogy a pályákra ment. Bálint az egyik kedves borászunk és nagy lehetőség van benne, by the way, meg amennyit a Mátráért tesz! Viktor feje vörösödik, nem is hiába, még vallásos is megirigyelné, ahogy harapja a bort, dühből, haragból küzd vele. Viktor, jó gyerek vagy te, reméljük beütsz ezzel a tojásos nokedlivel, Marcsi ízlése meg olyan, mint a mienk.

Sorra kerül az is, Marcsi tanít tojásos nokedlit csinálni, nagyon gyorsan, sőt. Hoppá, madártejet azt befelejtettük rendesen. Na, meg ne fulladj Viktor a nokedlitől, elég jól néz ki a tojásos nokedli, megjöttek a vendégek, Marcsit elbújtatja  konyhán, hogy amíg a madártej készül. Nyilván a srácoknak nem tűnik fel a tévéstáb, viszont az van, hogy minden esetlensége ellenére egész jó a játék is, tényleg vicces, főleg amikor Marcsit kizárják a hidegbe az erkélyre, csak a Szomszédok végefőcím hiányzik. Szegény, most tényleg nem érdemelte meg ezt.
 


Terjesztem Facsén
whollosi 6 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztroszex.blog.hu/api/trackback/id/tr124344816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

welow 2012.04.01. 05:40:03

Én egy darabig kedvetem Marcsit de ma, hogy bárhol bekapcsolom, az állami tv-ket mindig ő szerepel, kezdem kurvára unni.

Pinka-Panka 2012.04.01. 05:46:45

Én szeretem a Marcsit, talpraesett nő és nézhet a műsor. Igyekszik bemutatni sok mindent, amit városi ember hírből se ismer és a magyar tájakat, ahova sokan nem jutnak el (előbb mennek a horvát tengerre, mint Siklósra)...
Azt is kedvelem, hogy a magyar borokat is bemutatják, nem vagyok nagy ívó, de csakis magyar bort veszek, ha inni kell:)

herut 2012.04.01. 08:20:15

Ez utóbbi műsort végig néztem.Nagyon tanulságos volt.Többet az életben nem nézek Marcsisat.

venszivar 2012.04.01. 08:31:17

@Pinka-Panka: "ha inni kell" ??? bort ?! ja persze ha a bor "maffiát" akarod támogatni.............

talán csak a vizet, kell inni, hogy ki ne száradjon a szervezete az élőlénynek.
én is vizet prédikálok, de mást iszok !!! :)))

Ja s a Marcsi már kezd unalmas lenni, mivel a csapból is már ő folyik........., tán csak nem egy polihisztor ???

NEM ! ő inkább, csak egy tyúk !

Nem kéne több konyakot innom..........

isssti 2012.04.01. 10:40:45

Végső soron megértem én, hogy csípi a ballib szemeteket, hogy egy a másik oldal mellett álló médiaszemélyiség is lehet sikeres, tehetséges - csak hát ettől még nem menthető a dolog: irigy, elfogult, elvakult sunyiság: ezek vagytok, jobb ha tudjátok.
És ha ezzel tisztába jöttetek, lehet kezdeni építkezni - mindenkiből lehet jó, tisztességes ember: csak akarat és szándék kell hozzá - én maximálisan mellettetek állok ebben!

Egyébként maga a műsor -vélaményem szerint brilliáns (már-már zseniális) . Nem tudom nézte- e valaki a legutóbbi sonka-témájú adást. Ha nem, tegye meg, és nézze elfogulatlanul, objektív szemmel..meg kell próbálni -higgyétek el, menni fog ...csak akarni kell!

matolcsy · http://www.nuku.hu 2012.04.01. 10:57:28

nem volt ám olyan rossz ez a műsor! kedvet kaptam tésztát készíteni.