Gasztrobédekker húsvéthoz

Az ünnepi időszakok közül a legszebb étkezési rituáléi a húsvétnak vannak. A negyven napos böjt utáni örömevés, az ételszentelés, és az előírásos menü mind ezt erősíti. A Gasztroszex összegyűjtötte, mit és hogyan egyetek húsvétkor.

Főleg ha komolyan vettük a böjti időszakot, akkor legyünk mértékletesek húsvétkor, nehogy három napos gasztroorgiába torkoljon az ünnep. A hagyományos húsvéti ételek nagy része több száz éve tartozik az ünnepi menübe, és általában az újjászületést, az életet, a termékenységet jelképezik. Ha ezek a szerepek ki is koptak a köztudatból, maguk az alapanyagok nem tudtak.

Keresztény vallásúak húsvétkor az ételeket a szentelésre viszik a templomba. Ez a rituálé ma is erős, olyannyira, hogy nem különösebben vallásos nagyanyám minden húsvétkor elküldi letakart kosárban az ünnepi ételeket a templomba a szomszéd nénivel. Sokáig komolyan meg voltam győződve arról, hogy a szentelt víz valami gasztronómiai csodát eredményez, amitől finomabb, ízletesebb, és táplálóbb lesz az étel. (Az otthoni reggeli meg se közelítette soha a nagymamáét. Csak évek múlva értettem meg, hogy ez volt az első fel nem ismert találkozás a házi meg a bolti élelmiszerek közti különbséggel.)

Az egyik legismertebb étel a bárány, a krisztusi szimbólum. Bár helyette Magyarországon inkább sonkát eszünk. A téli disznóöléskor sózott, hideg füstön tartósított sonka ilyenkor érik be. Nem gond, ha nincs rokon falun, akitől lehet házi sonkát szerezni, de figyeljünk nagyon vásárláskor. Bár a szélben szárított sonkáknak nincs párja, a füstölt, pácolt parasztsonkának éppúgy megbecsült helye van a minőségi élelmiszerek között.

Ráadásul ezek igazi hungarikumok és a szép példányokért a zsebünkbe nyúlni, 2-3000 Ft/kg körül tervezzünk. Ha nyers sonkát veszünk, tegyük fel bő vízben a tűzhelyre, kövessük az ahány kiló, annyi órán át szabályt. Sózni nem kell. Hosszan, alacsony hőfokon főzzük. Éppen, hogy csak bugyogjon. Közben kötelező olvasmány Krúdy Gyula A húsvéti sódar titkai című írása.

Még ősibb húsvéti étel a tojás. Egyes források szerint már a 12. század óta része az ünnepi étkezésnek, az újjászületést, Jézus feltámadását jelképezi. Leginkább főzve, húsvét hétfőre meg befestve kerül az asztalra. Ha tudunk, szerezzük be a piacon egy kistermelőtől. Tíz percig forró vízben minimum főzzük, ha kemény tojást akarunk. Ha hagyományos módon készítenénk, főzzük a főtt sonka levében: ez a kókonya.

A torma magyar jellegzetesség, olyannyira, hogy jó eséllyel a honfoglalókkal együtt érkezett, és azóta is szervez része a magyar gasztronómiának. Húsvétkor inkább a megtisztulásban van szerepe. A föld alatt növő gyökérből bőven találunk a piacokon. Az üveges változatokat mellőzzük, ha egy mód van rá. Ha kicsit is komolyan vesszük magunkat, legalább egyszer magunknak kell elkészíteni a tormánkat. Ne legyen addig semmi elvárásunk az élettől, amíg nem reszeltünk, ezt a transzcendens találkozást át kell élni.

Meghámozzuk, letisztítjuk, majd jöhet a tortúra: reszelés közben sírni, könnyezni, nevetni, mélyeket szippantani, tüdőre venni: olyan érzés, mintha egy alpesi hegycsúcson állnánk. A tormaszüzesség elvesztése után annyi engedményt tehetünk magunknak, ha van darálónk, aprítsuk azzal. Kis üvegbe tegyük, azonnal is fogyasztható. Ha kis ecetet keverünk hozzá, tovább eláll, viszont veszít erejéből. Méz belekeverésével meg remek házi orvosság kapunk, náthára, megfázására, toroknyavalyára is jó.

A húsvéti ételeket mind egy szálig el kell fogyasztanunk. Megszentelt ételt kidobni nem szabad, az asztalról a morzsákat is össze kell gyűjteni. Utóbbit szórjuk a tyúkoknak, ha sok tojást akarunk, vagy kereszt alakban a veteményesre: távol tartja a kártevőket. A sonka csontját meg akasszuk a gyümölcsfa ágára, szép termésünk lesz idén. A tojáshoz is fűződik hiedelem: osszuk meg valakivel, és ha valamikor eltévednénk vagy elvesznénk, a másiknak eszébe fogunk jutni azon nyomban.

Végül pedig itt a kalács, ami keretbe foglalja az egész húsvéti asztalt, alapot szolgáltat, fegyelmet tart. Különlegessége, hogy jellegzetesen édeskésebb a normál kalácsoknál. Hagyjuk a boltit másra, holnap jön egy alap recept azoknak, akik a kelt tésztával is szeretnének ismerkedni, csak eddig nem mertek. Tehát akkor mától izmos készülődés a húsvétra, délelőtt sonkával, délután pedig a kalács recepttel.

Az első kép innen, a második innen, ahol egyébként még van egy rakat vicces dolog a húsvéti szokások bibliai eredetéről, a harmadik meg innen. A cikk szerkesztett a Time Out Pécs áprilisi számában jelent meg.


Terjesztem Facsén
whollosi Véleményezem

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztroszex.blog.hu/api/trackback/id/tr394367285

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.