Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk, és jó, hogy van egy új borbrand Egerben. Még ha nem is volt kérdés, mi lesz a név, annyira egyértelmű volt, hogy az Egri Csillag a befutó. Meg a Cecey Éva.

Az egri borügydöntők meg bormarketingesek röhöghettek a markukba, amikor a legolcsóbb eszközhöz nyúltak. Több ezer tipp (3149) érkezett, a valódi szempont persze az volt, hogy a név legyen minél egyszerűbb, könnyen érthető, és lehetőleg ne a nulláról, hanem alapokról lehessen kezdeni (közös kulturális kód). A zsűri tájékoztatása szerint így olyan nagyszerű elnevezések lettek még dobogósak, mint az „egri szépasszony” és az „egri királylány”. De legyen akármilyen ratyi a név, már előrébb járnak a cabernet franc-kal évek óta szenvedő villányiaknál.

Nem mintha Egerben nagyobb egyetértés és kevesebb teszefoszázás lenne, mint az ország bármely borvidékén. Mégis sikerült egy, ha több sebből is vérző, de nagyjából egységes közösségi, borbarát márkával kiállni a piacra. Csak a rettegett Duna Borrégióban van látszólagos összhang. Bár való igaz, jó messze van még az, hogy földrajzilag egy közös brand alá szerveződjön egy borkészítő vagy szőlőtermelő közösség, lásd külföldön mennyi példa van rá.

A zászló alá gyűlni elvileg bárkinek lehet, a brand leírás szerint az Egri Csillag jegyei szerint olyan „friss, gyümölcsös házasított fehérbor, melynek legalább 50%-át Kárpát-medencei fajta adja, és az illatos fajtáknak az aránya nem haladhatja meg a 30%-ot”. Kezdésnek nyolcan példamutatóan csatlakoztak is: Balga Családi Pincészet/Csutorás Ferenc/Gál Lajos Pincészete/Gál Tibor Pincészet/ St. Andrea Pincészet/Tóth és Tóth Szőlőbirtok/Thummerer Pince/Varsányi Pincészet. Csak bízhatunk benne, hogy nem rontják el, nem engednek be szar borokat a klubba, de még olyan sem lesz, mint Szekszárdon, ahol a bikavérrel kapcsolatban csak irányelvek vannak, pontosabban még az sem, mert hatszáz forintos bikavértől a hatezresig terjed a paletta, szóval vásárló legyen a talpán, aki tudja mit és hogyan.

Titkot abból sem csinálnak belőle, hogy Egernek erősítenie kell fehérben. Az nem kérdés, hogy az adottságok nagyon is megvannak, kár, hogy a többség eddig (csak) a vöröseket tolta. Nem lepődnénk meg, hogy (elsősorban) a felsőbb árkategóriás vörösekkel tele van a ház pincétől a padlásig.

Nincs azonban brand legenda nélkül, és még jobb, ha egy harmadik játékosra bízzuk ezt (mint tette azt a Vylyan). Úgy látszik, ott a kevesebb díj is több pályázót vonzott, mert a nyertesnek feldobott kétszáz palack egri bor kevés művészt vonzott, így a beérkezett 43 pályaművet inkább gyújtósnak értékelték (még ha talán nem is azok). Tehát mivel győztest nem hirdetettek a meghosszabbított határidő után, most megint lehet pályázni augusztus 10-ig, de már csak rövidebb formával.

De a lényeg: kapunk egy Egri Csillagot a Thummerer Pince szerint, címkéjén flegmán hátat fordító copfos kislánnyal, ki más lenne, mint a Cecey „meztelenül pancsoló” Éva?

A bor lendületes, éles és friss illatokkal nyit, meg se lepődünk,hogy a királyleányka szinte kilép a pohárból, mögüle érkezik egy kis bodza, mi sauvignon blanc-ra tippelünk. Ízben élénk, harsány savak, lendület, nyers, de könnyen csúszó ízek, ivós korty, aztán véget ér hamar, rövid mint a fürdős jelenet. A második poharat már szódával kérjük. (Amivel viszont nagyon pöpec.)

Inkább 2 pontot adunk, esetleg még egy felet a Thummerer Egri Csillag 2010-re

Mindent összevetve, az ötlet jó, támogatandó, mégiscsak egy lépés a (jelenlegi) Szépasszonyvölgy (mint antimarketinges eszköz) felszántásához.

(Az első kép innen van, a második pedig innen, ha valaha is eszetekbe jutna, sose, de sose fizessetek be az egri vár kazamatatúráira.)