Pisztillus karácsonyra
Hogyan adjunk kicsit sem buzis ajándékot a főzést, evést és minden evvel kapcsolatos tevékenységet kedvelő barátunknak? (Vagy mire cseréljük le a félresikerült ajándékot?) Olyat, ami lehetőleg hasznos, és amely elengedhetetlen eszköze lehet bármely kicsi vagy nagy, egyszerű vagy ultramodern konyhának. Ebben a dilemmában voltam én is idén, mert whollosit mindenképpen szerettem volna valamivel meglepni, amely a konyha dísze és fontos eszköze is lehet egyben. Persze az ár nem számít (dehogynem) semmiképpen sem akartam olyasmit, amely majd egy vitrinben porosodik és csak költözéskor kerül ki onnan.
Abban viszont biztos voltam, ha én örülnék egynek, akkor whollosi szintén. Ilyen szempontból eléggé egyformák vagyunk és férfiaktól némileg távolálló módon, magabiztosan és felhőtlen örömmel töltjük isszuk el szinte minden szabadidőnket a konyhában. És én már régóta vágytam egy mozsárra és sokat szemeztem is többféle verzióval, fával, rézzel, műanyaggal, kővel.
A mozsár egyébiránt ősi eszköz, melyet a kevésbé civilizált népek még napi szinten használnak a gabona őrlésére. Például. Manapság ez már olyan dolognak számít, hogy vagy van valakinek otthon még a nagymamától, vagy nincs, vagy vett egyet divatból. Jó minőségű mozsár ugyanis viszonylag magas áron szerezhető be. Ráadásul a modern ember már nem jut el odáig, hogy a főzés közben azzal pepecseljen, hogy a fűszereket egy mozsárban elegyítse lassú, módszeres, körkörös mozdulatokkal. A mozsár a mindennapi használatban már csak az éttermi kultúrában, de ott is csak néhány helyen fedezhető fel. (Valamint a gyógyszertárakban még a mai napig sztenderd eszköznek számít.)
Mi viszont gasztronácik vagyunk és minden ilyen dologra ugrunk. A mozsárral, mint utólag kiderült már whollosi is flörtölt, de nehezen veszi rá magát az ember egy ilyen súlyos döntésre. Így megkönnyítvén neki ezt, öntudatlanul is ezzel ajándékoztam meg és bár a szívem szakadt meg, hogy nem tarthatom meg, az én drága anyukám egy-egy elcsípett mondtat után vet egyet nekem, mely karácsony első napján már ott várt a fa alatt.
Terjesztem Facsén
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.