A pénteki bazár mindig egy esemény a mahellében, (kb. alkerület, de ez itt Isztambulban nem egyszerű kérdés), ahol lakom. Péntekenként 6-7 utca teljes hosszában bazárrá változik, és reggeltől estéig megy a „buyurun!”. A boltok és házak elé asztalokat helyeznek el, föléjük vásznakat feszítenek ki, pakolják az árut, és már be is indul az üzlet. Lusta lakók az ablakon kihajolva is alkudozhatnak és vásárolhatnak.

Gyakorlatilag minden lehet kapni az esküvői kistáskától kezdve a lehető leghamisítottabb Dior-rúzsokon át a friss zöldségekig. Remek, koppintott Zara és TopShop (az árusok csak shopshop-nak mondják az egyszerűség kedvéért) felsőket szereztem már be a kedvenc árusomtól. A legjobb helyeket úgy lehet felismerni a bazárban, hogy előttük sok-sok török asszony tolong, egymást lökdösve túrják az áruhalmokat és kiabálva kérdezik az árakat.
Itt farkastörvények uralkodnak. Nem szabad megvárni, amíg az árus felveszi veled a szemkontaktust, vagy megkérdezi, hogy mit szeretnél. Ha nem vagy elég rámenős, akkor négy-öt török már be is ugrott eléd a sorba, és épp a pénztárcájukat teszik el a vásárlás után. Ha pedig neadjisten megpróbálnának átrántani a palánkon az apróval vagy rossz áruval (hát istenem, a legjobb helyeken is megesik), akkor hangosan felelősségre kell vonni a tettest. Elvárják, mint az alkudozást.

Szóval bevásároltam friss török zöldségekből és gyümölcsökből (körülbelül 3 liráért összesen), és úgy éreztem, eljött az ideje egy jó kis egytálétel összerakásának ideje, török inspirációkkal. A helyi neve bulgur pilavı.

A hozzávalók pilavlık bulgur (rizs nagyságú, és nem összekeverendő a köftelik bulgurral, ami sokkal apróbb szemű), hagyma, paradicsom, zöldpaprika (mármint a csípős). A felvágott hagymát egy kicsit meg kell futtatni olajon, hozzáadni a felkockázott paradicsomot, esetleg paradicsompürét is, majd mehet bele a felkarikázott zöldpaprika és végül a bulgur. Néhány perc után fel kell önteni forró vízzel vagy alaplével, és várni, amíg megpuhulnak a szemek. Sót, borsot, zöldhagymát, egyéb fűszereket is használhatunk. Végül sok-sok friss petrezselyemmel a tetején kell tálalni, és az a minimum, hogy ayrant iszunk hozzá.

Utóirat: nemsokára parlamenti választások (június 12-én), úgyhogy minden utcasarok tobzódik a pártok választási kampányainak színeiben-hangjaiban. A legfőbb ütőkártya a pártok kezében az úgynevezett választási autó, amely megy-megy körbe-körbe a mahallében (meg még a legutolsó kelet-török faluban is) és nonstop üvölt belőle felváltva a párt jelölje által felmondott kampányszöveg és a zene.

Inside joke: a CHP autóiból lelkesítő modern török pop, az MHP-ból török népzene, az AKP-ból vegyesen mindkettő. Emellett cserepes növényekkel (LOL), kitűzőkkel, prospektusokkal próbálják megnyerni a választók szívét. Az Economist is megírja a magáét a választásokról, de az érdeklődők kezeljék fenntartásokkal az ott elhangzottakat.

A szövegekért és képekért leblebit terheli a felelősség. A bulgur pilavi-s kép Ozlem blogjáról van.