Csak próbáljuk elképzelni, hogy a gyakorló húsevőnek mit jelenthet két hét vegázás. Meg az örömöt, amit az első fehérje bomba szájba robbanása okoz.

Sok választása persze nincs annak, aki Indiába készül túrázni. Hiába a sok védőoltás és az elővigyázatosság, húst enni Indiában felkészületlen gyomorral olyan, mint az orosz rulett. Még a gyümölcs/zöldség is okozhat heveny fosást, ritkább esetekben durvábbat is, de a hús biztosan. Nem véletlen a széles körben elterjedt vegaéletmód, és nincs kétségünk, mit okozta ennek szakrális szintre emelkedését: a monszun, a meleg, az óriási páratartalom gyakorlatilag lehetetlenné tette (és teszi ma is) a hús megfelelő, hosszabb távú tartósítását, hacsak nem zabáljuk meg rögtön az elejtett vadat Más kérdés, ha még növény is alig van jóllakatni az embereket, állatot eleget ma már biztos nem lehetne tenyészteni. 

A McDonald’s helyi jellegzetességre előszeretettel reagáló (lásd a förtelmes lángost és bundás kenyeret) marketingesei biztosra akartak menni, a marhahúst dicsőítő Big Mac-kel meg sem próbálták beetetni a teheneket évszázadok óta szent állatként tisztelő (következésképpen el nem fogyasztó) többségi hindu lakossággal. De az iszlám közösségeket sem akarták feleslegesen bosszantani, szóval a sertés is tiltólistára került. A Big Mac viszont megmaradt, és lett belőle Maharaja Mac bárányból és csirkéből. A bizalmatlanság azonban nem igazán csökkent, most már csak csirkéből készítik a Chicken Maharaja Mac-et.

Viszont kedves barátaink szerint ez is földöntúli öröm, főként hogy nem is kell aggódni a csúnya fertőzések miatt.

(UPDATE: Most látom, az asztalok azért ugyanolyanok, mint nálunk!)