Basszus, ha meg kellett volna tippelni, esküszöm azt mondom, hogy már csak egy csárliangyalais intróval és sztorival ronthatnánk a helyzetünkön. Marcsi mellé jön a Dia meg és az Évi, a modor mutatónk meg kiégeti a processzort. A téma amúgy jó, sőt még jobb. Még úgy is, hogy mi tudjuk, a hecsedli akkor jó, ha megcsípte a dér, nade kérem, február elején aki összebír szedni egy kosárra való egészséges csipkebogyót, szóljon, és átveszünk tőle két kilót. Mindegy, küldetés, egészséggel és vitaminnal feltölteni az országot. Főcím.

Szóval november/december jobb lett volna talán, de hát gondolom nem terveztek előre a srácok. Tornáznak a tévés lányok a dombon, mit ad isten, rengeteg csipkebogyót találnak, mi is meglepődünk, mennyit, a hétszázát, bocsánatkérésre fogunk szorulni. Megpróbálják rágni a lányok, mondják finom, de az arcuk mást mond. Banyek, rengeteg ember szedi, ezt el se hisszük. Kiderül persze, francokat a C-vitaminért, a pálinkáért megy a munka. Mennyi pálinkát ad a hecsedli, hat-hét liter pálinkához két nap alatt öten szedik meg a bogyókat.

Aha, nemcsak C-vitamin van benne, ha Éva meg Dia fejből mondja, mi a jó benne, akkor respekt, de hát ugye korántsem. Bemegyünk az asszonyokhoz, tanítanak válogatni, lekvárt főzni minket, s közben szeretjük a zenei szerkesztőt, végre jól dolgozott. Bogyózás közben bizony arról szól a móka, hogy az öreg lányok szedőkanálból isszák a pálinkát, meghogy az özvegyasszonyok eszik csak a csipkelekvárt. Buktába, palacsintába eszik, teának is bőven. Utóbbi hatvan fokos vízben készül, csak ne forrósítsuk, mert kimegy a vitamin belőle.

Ez pucol, az passzíroz, amaz hozz a szőrszitát, s már folyik is a szép sűrű hecsedilé. Elhangzik az év szóvicce is, Segal Viktor hecsedliből készít csipkecsupot. (Jó, Marcsi, vendégünk vagy egy sörre/borra.) Csipkebogyó levest készítünk, Marcsi életében először, hoppá, mondjuk az biztos, ritka játékról van itt szó. Közben zeneileg átérünk a Volt egyszer az emberre, a lányok nem győzik szétcsacsogni a főzést, csipkebort is kapunk.

Azt mondják a lányok finom, de megint nem tudunk hinni nekik. Persze sok mindent megmagyaráz, hogy Somogyi Diának sose futott fel az élesztő, lol, de nem is dagasztott még. „Ügyes asszony, az!” Viszont realt time megtanulhatunk tésztát gyúrni, laskát sütni, hogy öröm nézni, nagyon frankó, főleg amikor buktatésztát készítünk. Hova tűntek a lúdtollas kenők? Hát nincsenek már libák, azért.

Debrecenben folytatják a lányok, kínoz a kérdés, a DTK mikor lesz már a gasztroangyalban? Csomagolunk, préseljük a csipkebogyó cefrét fehér ruhában. Illatok nélkül ránézésre tök olyan, mint csilisbab. Megtudjuk, gazdaságban nem éri meg termeszteni, mert permetezni kéne, és akkor nem lenne bio. Viszont nagyon lassú a műsor, van idő megrágni, kipróbálni mindent, mondjuk nem feltétlenül baj, még éppen nem unalmas. Deák Lajosnál, a Csipkerózsa Kft.-nél járunk, kökénybor, csipkebor kotyog a hordóban. Novodomszky Éva felmondja a leckét, mennyi a vitaminja, le se lehet írni, annyi.

Hoppá, megint beszól a Csárli, így a milfparádé Bükkszentkereszten folytatja gyógynövényekkel, Szabó Györgynél, a füves embernél. Ismerkedünk a szárított növényekkel, hogy miből mit lehet csinálni, mire jó, miért gyógyítja a teste és a lelket. Sztorizgat a Gyuri bácsi, hogyan ették rántva a fekete nadálytő levelét ínséges időkben.

Megint más, csipkebogyóból seprőben érlelt sajtot fogunk csinálni Mircz Nárcisszal. Nem, már nem kell megölni a borjúkat Éva, hogy sajtot tudjunk csinálni, de hát az élet kemény, nemde? Tanulunk kicsit a sajtokról is. Hogyan készül a gomolya, ennyi kitérő belefér, mert igazi magyar fajtáról van szó ám. Oké, viszont mostanra mi már elálmosodtunk, igaz, aki először hallott ilyet, annak mondjuk izgalmas lehet még. Másodszorra már nem az.

Vissza Debrecenbe, a társadalmi szerepvállalás most már kötelező elem lesz. A lányok kangoo edzésbe kezdenek (WTF?), Marcsi lelép Debrecen csúcsgasztonómiai éttermébe, hogy az utolsó hat percben mutatványozzunk valamit. Medve Zoli, a Vigadó Étterem séfje mesél kicsit, kár, hogy ennyi időt hagytunk csak neki. Még az utcán kicsit zaklatjuk, integetetjük a debrecenieket, aztán irány haza. Ja hogy az intersport miatt kellett betenni az ugrálást.