Huszonkettő VI.: Csongrádi borvidék

Ha korábban Villánnyal kapcsolatban arról volt, szó, hogy a borvidék elmúlt húsz éve igazi sikertörténet, akkor Csongrádnál bajba kerülünk. Ez a borvidékünk ugyanis gyakorlatilag láthatatlan a mai napig, csak az igazán elszántak és a helyiek ismerik.

csongradi.jpg

Kezeket fel, ki tud akár egyetlen olyan borászt említeni a Csongrádi borvidékről? Esetleg valaki, aki kóstolt már a borvidékről bármit is? Senki? Pedig több száz éves hagyománya van itt a szőlő- és bortermelésnek,a legkorábbi írásos bizonyíték a garamszentbenedeki apátság alapító levelében (1075) szerepel, ahol A tisza melletti Alpár szőlői királyi adományként olvashatunk a területről. Valószínűleg a 16-17. századi népmozgásoknak köszönheti a borvidék a kadarkát, hagyományos bakműveléssel, ami mára a munkaigénye miatt háttérbe szorult, de a fajta ma is jelentős.

A talaj nem változatos annyira, mint más borvidékeinken: nagyrészt dunai eredetű meszes homok és különböző hordalék- és homoktalajok, amik tápanyagban és humuszban szegényebbek. A talajvíz 3-6 méterre található, szerencsére a szőlő ilyen mélyről is fel tudja venni a vizet. Előnye is van persze ezeknek az adottságoknak, a tápanyag-utánpótlás igen hatékony tud lenni és a gépesítés is egyszerűbb ezen a vidéken. Emellett viszont a magas kvarctartalomnak köszönheti, hogy a filoxéra ezen a vidéken gyakorlatilag nem jelent meg anno.

A klíma kifejezetten meleg, a nyár legtöbbször forró és száraz (javasolt próbatétel visszaszaladni a forró homokban a sor végén felejtett metszőollóért), míg a tél elég hideg és sokszor csapadékszegény. A sok napfény és meleg segíti a gyors cukorképződést, így jó eséllyel a legtöbb fajta beérik.

Ezzel el is érkeztünk a szőlőfajtákhoz! Nagyon hasonló a Kunsági és a Hajós-Bajai borvidékek fajtaösszetételéhez, talán a kadarka itt valamivel hangsúlyosabb. A fehér fajták aránya meghaladja a 60%-ot, érdekes módon az általam felfedezett forgalmi tételek viszont inkább vörösek voltak. A kékszőlők közül jelentős a kadarka mellett a kékfrankos, a zweigelt és természetesen a cabernet-k is, persze nagyon más stílusú borok készülnek itt a fajtából, mint Szekszárdon vagy Villányban.

csongradi2.jpgA fehérbort adó szőlők közül a Pusztamérgesi körzet fő fajtái, a rajnai- és olaszrizling jelentős, emellett Ásotthalom környékéről a chardonnay és ottonel muskotály is fontos, ahogy a teljes borvidékre jellemző kövidinka (sic!) is. Természetesen más fajták is felbukkannak: a cserszegi egyre gyakrabban, de a sauvignon blanc sem ismeretlen. Ahogy az alföldi borokra, úgy a Csongrádi borvidékre is igaz, hogy elsősorban asztali minőségű borokat készítenek, alacsony alkohol- és savtartalommal, könnyedebb, gyümölcsös ízvilággal. Sokan a mai napig a Csongrádi borvidéket is a “tablettás” vidékek közé sorolják, pedig itt az “aranykornak” számító ’90-es években sem volt jellemző ez a jelenség.

A borvidék négy körzetre oszlik, a kialakított eredetvédelmi rendszer is jelzi azonban, hogy ebből kettő fontos igazán, a Csongrádi és a Pusztamérgesi körzet, emellett Mórahalom és Kistelek még önálló körzet.

  • Nincs könnyű dolga annak, aki borkirándulni szeretne itt, nem igazán álltak rá erre az itteni borászok. Gulyás Feri bácsi öreg motoros, kékfrankosa alap Csongrádon, ráadásul még palackozva is előfordul időnként.
  • Ugyaninnen mindenképpen meg kell említeni Bodor Lászlót, sokan benne látják a jövőt, legalábbis abban a felfogásban, ami követ: nagyon figyel a szőlő minőségére, nem a mennyiség a meghatározó, egyes borait már teljesen bioszőlőből készíti. Bár korából adódóan még előfordulnak bakik időnként, a kékfrankosa, zweigeltje, kadarakája is megérdemli a feltétlen figyelmet!
  • A Pálffy-féle borkalauzba egyetlen bornak sikerült bekerülnie a borvidékről, Somodi Sándor története mégsem teljesen vidám, pár éve az összes szőlőjét kivágatta, ma már csak felvásárolt szőlőből dolgozik, ezzel együtt a rajnai mellett a chardonnay is érdemes egy próbára.
  • Étterem fronton sem egyszerű a helyzet, fine diningnak nyoma sincs, jó szívvel leginkább szegedi éttermeket ajánlanék, a harcsahalászlé a Roosewelt téri halászcsárdában kihagyhatatlan, a Gőry sem rossz, a Kiskőrőssy pedig páratlan környezettel is szolgál a szuper halételek mellé.

Bővebb információ ittA cikket a hozamkorlátos srácok írták, Tony születésnapjára.


Terjesztem Facsén
gasztroszexisták Véleményezem

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztroszex.blog.hu/api/trackback/id/tr794582567

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása