A pezsgő (is) nagyon sanyarú helyzetben van Magyarországon. Ismerősök között (családban) általában két kategória tűnik fel. Az egyiknek mindegy, csak édes legyen (őket látja el a legszélesebb választékkal a piac, hiszen a kereslet mindent meghatároz), a másik meg energiaitallal issza, buli előtt, alatt. (Ez utóbbit a mai napig nem tudom megérteni, hiszen igazi agyrém, persze bagoly mondja verébnek). Meg valahogy félnek az emberek a pezsgőtől, sokan teljes mértékben tartózkodnak tőle, nincs meg a helye a mindennapokban. Persze ha alkalom van, szinte mindenki azonnal bont valami „különlegeset”, általában jó melegen, mindenki futott már bele vendégségben ukrán vagy éppen orosz pezsgőcsodákba, melyekről az a hír járja, hogy egy vagyonba kerültek és persze csak most, csak nekem bontják.

Pedig nagy kajálás előtt csodákra képes egy pohár friss, üde pezsgő, gyönyörűen előkészíti a gyomrot, meg a szánkban is rendbe rakja a pH-t, erőteljesebben érezzük majd az ízeket. Zabálás után, mikor épp dőlnénk el, annyira tele vagyunk, jöhet megint, és már fel is gyorsulnak az emésztési folyamatok. Nagyszerű érzés, mintha rabláncainkat dobnánk le (kényesebb ismerősöket ilyenkor küldjük ki, mert igencsak megszaporodik a percenkénti böfögések száma)! És persze a felejthetetlen, megható, boldog pillanatok príma kísérője egy palackban erjesztett, évjáratos pezsgő. Azonban ennek általában elég komoly ára van, a hagyományos módszerrel készült, jó minőségű évjáratos pezsgők bizony nem olcsóak. Ha meg olcsót találunk, az általában szar. Persze van kivétel, szombaton, államalapító királyunk ünnepén meg is pukkantottunk belőle egy palackkal.

A Szent István különlegesen száraz (brut) pezsgő Izsákon készül a Royalsekt gondozásában. Nincsen túlcicomázva a megjelenése, de valahogy mégis tekintélyt parancsol, ahogy szembenéz velünk István, a király. Vigyázzunk, mikor levesszük a polcról, mert a termékcsalád összes pezsgője így néz ki, csak a címke színében van árnyalatnyi különbség, ezért figyelmetlenségből könnyen beleszaladhatunk valami édes csodába. Árban eléggé verhetetlen, én a METRO-ban kerek 873 forintért szereztem be, de szerintem majd minden áruház polcán ott figyel.

Arany sárfehér, rajnai rizling és olaszrizling alkotja az alapbort, 12 hónapos erjesztéssel készül. Kellemesen illatos, szőlő-szőlővirág meg egy kis barack ugrik be elsőre. A szénsav jó, nem bántóan szúrós, pont annyi, hogy a következő kortyra ingerelje az embert. Ízében is van egy kis gyümölcsös-édeskés felhang, meg marha jó savak. Érezhetően van benne pici cukor, de ez is jól áll neki. Kedves, a szó pozitív értelmében véve egyszerű ital, igazi party arc. Alkoholja visszafogott, tizenkét egység, könnyedén lecsúszik belőle egy palack. Mi faterral vacsora után (szakadtak a rabláncok), a nagy ünneplés közben simán lenyomtunk egyet. Érdemes jól behűteni (4-5 fok környékére), hogy a végére se melegedjen fel túlságosan, a meleg pezsgőnél kevés dolog tud roszabbul esni. Kitűnő lehetőség a pezsgőkkel való ismerkedésre, pezsgőfóbia megszüntetésére, elérhető áron.
A pezsgőpiramis alapja (kellene, hogy legyen), szép kövér kettő és fél palack, hogy ne féljünk a pezsgőtől!

Kis történeti áttekintést mindenkinek ajánlunk innen, aztán a pezsgőfajtákról itt találunk hasznos dolgokat, itt meg egy kis szótár is elérhető. Tényleg nagyon tanulságos. Az első kép innen.