Ezt a társasjátékot a korábbiaktól eltérően, nem kifejezetten a főzés öröme ihlette. Bár a dolognak van némi köze az étek, a desszert elkészítéséhez. A kulináris élvezetek ezúttal az atmoszférát adják. Más különben azt kell, hogy mondjam, hogy a Trio vérkomoly játék a múltokri A la carte és Varázsfazékhoz képest. A lögyi-pötyi fagyi gombócpakolgatás csak báránybőr a farkason… jó, inkább a rókán, annyira nem brutális, de a könnyedebb családjáték kategóriában magasan veri a Ki nevet a végén-t és felzárkózik pl. az Uno-hoz vagy a Varázslatos Labirintushoz (csak hogy pár közismertebb játékot említsek viszonyításképpen).

De miről is van szó? A Trio-ban az a célunk, hogy egy kör alakú pályán, ahol a mezőket üres fagyi tölcsérek adják, a kockadobásainknak megfelelően lépegetve, egymásra rakva helyezzük sorrendbe a fagyi gombóc forma figurákat. Mindezt aszerint, hogy a kezünkben éppen szorongatott két lapon, milyen „rendelés van”, milyen sorrendben van a három színes gombóc. Az egyetlen kocka eredményét több gombóc között is szétoszthatjuk és az óra mutatójárásának megfelelően léphetünk velük. Pl. 4-et dobva léphetünk egyetlen figurával négyet vagy egyikkel hármat másikkal egyet. Vagy 2-2-t. Esetleg négy figurával 1-1-t. De nem muszáj feltétlen lelépni. Az se baj, ha nem tudjuk egy kör alatt megépíteni a fagyi tornyot. Lehetőség van a félkész mű levédésére is, de csak egy körig. A „meg cseresznyézett” fagyikat nem lehet megbontani, tovább építeni (további gombócot rakni rá) és így áthaladni felette. Ilyenkor úgy esszük, mintha ezen a szent három gombóc állna egymáson, mivel ennél magasabb nem lehet, a nyálcsorgató fagyikupac, negyedik gombóccal már nem léphetünk se rá, se át rajta.

Vanília (vagy banán), eper (vagy málna esetleg puncs) és pisztácia (zöldből én még csak ilyen ízűt nyaltam). E három színből kell kiraknunk a három adagból álló oszlopot.


Ha sikerül valamelyik lapunkon szereplő adagot összepakolni, magunk elé rakhatjuk kártyáját, mint győzelmi pont és húzhatunk egy másikat a húzó pakliból, aminek elfogyása jelzi a játék közelgő végét. Ha valaki elsőként teszi le az utolsó lapot is a kezéből, egyúttal a játéknak és véget vet. Jöhet a számolás: az nyer, aki a legtöbb fagyit tudta kirakni.


A kártyák teljesítése pedig nem teljesen szerencse kérdése. A kocka eredményét sokkal inkább tekintsük úgy, mint elkölthető pontokat. A figurák játék közbeni helyezésén is sok múlik. Az is sokat számíthat, ha ki tudjuk figyelni, vajon milyen gombócokból próbálnak éppen egy fagyit összerakni a többiek, ilyen kor direkt bele túrhatunk a munkájukba odébb rakodva kiszemeltjeiket. Ki is rakhatjuk a feladatukat. Ekkor csak annyi történik, hogy kénytelenek valahol máshol újra kirakni, mivel ilyenkor senkinek sem jár pont, de legalább hátráltatjuk ellenfeleinket.


A fent felsorol példák a genyózásra, jól mutatják, hogy a Trio-ban van potenciál, és ez a design ehhez a játékmenethez volt a legjópofább választás. A célközönség ebben az esetben is a kis gyerekes családok, de idős fejjel sem kell szégyenlősen Triózni. 

Trio
Családi társasjáték 2-5 édesszájú részére.
Elkészítési idő: ha csupa határozott ember játszik kb. 20 perc

A játékot tesztelte, a cikket írta, a fényképeket készítette: Grabal. A társasjáték tesztelésért köszönet a MagicBox-nak, a gondolkodtató játékok boltjának.