Kocsonya

Amire szükség lesz:

Alapanyag

  • 3 sertésköröm, melső
  • 40 dkg bürke
  • 2 sertésfarok
  • 1 nyelv (kettő sem árt)
  • 1 húsosabb csülök
  • 20 dkg füstölt oldalas/dagadó/tarja
  • 3 sárgarépa
  • 1 kisebb zeller
  • 2 tojás
  • 1 fej vöröshagyma
  • 1 fej fokhagyma
  • só, feketebors (egész), szegfűbors (egész), szerecsendió (egész), babérlevél

Felszerelés

  • a legnagyobb fazekad, tetővel
  • fakanál
  • kés
  • nyolc-tíz mélytányér, műanyagpekesz, stb.
  • merőkanál
  • szűrő
  • konyharuha

Elkészítés

  • Szánjunk rá nyugodtan egy órát, egy kisebb késsel és sok vízzel essünk neki a farok, a lábak meg a bürke megtisztításának. Ne finnyogjunk, kaparjuk csak át a bőr felszínét, egy csomó lerakódott koszt még ki tudunk szedni. A lábakat is kapargassuk meg, ha nem volt alapos a pörzsölés, és találunk elhagyott szőrcsomókat, vágjuk ki nyugodtan. Ha van időnk, a bürkéről is vágjuk le a zsírt. Felüdülésként pucoljuk meg a zellert.
     
  • Fogjuk a fazekat, és nagy szeretettel pakolgassunk bele minden húsárut, a nyelvet tegyük felülre, mert azzal még lesz dolgunk. Dobjuk rá a zeller felét (a másik mehet a fagyasztóba), a megpucolt hagymát, hat-hét gerezd fokhagymát, feketeborsból 15 szemet, négy babérlevelet. Töltsünk rá négy liter vizet. (Ha az esztétikumra megyünk, a húsárut forraljuk fel a vízzel, utána öntsük le róla, mossuk át, majd pakoljunk mindent vissza.)

 

  • Gyújtsunk alá, forrásig. A nyelvet kapjuk ki, a megfehéredett hártyát húzzuk/vágjuk le. Mivel hiszünk abban, hogy az élet esszenciája benne van, kapjuk is vissza a lángot, hagyjuk a legalacsonyabb fokozaton, éppen csak pötyögjön a kocsonyaalap. Sózzuk meg, nem kell sok, elég egy evőkanál, mert különben nem fog dermedni. A következő három órát szánjunk erre: a fedőt időnként felemelve kanállal szedjük le a habot. Közben játszunk dominót, igyunk bort.
     
  • Nagyjából tehát forrástól számítva a harmadik óránál kicsit besűrűsödnek az események. Fedő le, dobjunk be öt-hat szegfűborsot, egy egész szerecsendió felének a felét, sósságra kóstoljunk rá, ha minden igaz, a füstölt volt annyira sós, amennyire nekünk szükségünk volt, ha nem, óvatosan sózzunk utána.  Vizsgáljuk meg a csülköt, ha a hús kezd elválni a csonttól (érteni fogjuk, milyen az, ha látjuk), közeledünk a végéhez. Kávéscsészébe, tányérra merjünk ki egy kis levet, mehet a hűtőbe. Vagy tartsuk ujjaink a gőzébe, ha utána ragad, akkor jó úton járunk.
     
  • Ha szépen dermed, akkor meg is vagyunk, a megpucolt sárgarépát dugjuk be a lébe, ha van nőnemű meg gyerek a családban, amúgy ne essünk túlzásokba, mert édes lesz. (Meg ugye nem húslevest csinálunk.) Ugyanekkor vár ránk még egy fontos feladat, higgyünk Váncsának, fokhagymát szeljünk vékonyan, a vége előtt dobjuk a lébe, had tobzódjanak az illóolajak.
     
  • Zavarjuk ki a családot a konyhából, mert csak megzavarják a kocsonyát, és a büszkeségünkön is csorbulhat, ha látják fájdalomtól eltorzult arcunkat, amikor leforrázzuk magunkat. Szedegessük ki a húsárut egy edénybe, kezdjünk el csontozni, bontani, bőrt tépni kollagéntől ragacsos ujjakkal. Készíthetjük a tányérokat is, közben dobjuk fel a tojást főni, porciózzunk mindegyikbe répát, húst, füstöltet, a karikákra vágott nyelvet, bürkével se legyünk szerények, na meg a tojás.
     
  • Elő egy tiszta edényt, fölé tiszta textilt, rá meg szűrőt, lassan öntsük a levet át ezen, utóbbi a nagyobb maradványokat, előbbi a zsírt hivatott felfogni. A megmaradt levet merjük tányérokba.
     
  • Ha kihűlt, fedjük le, mehet ki a hidegbe, vagy be a hűtőbe.
     
  • Másnap reggelire/ebédre/vacsorára fogyasszuk, citrommal/ecettel lilahagymával, kizárólag friss fehérkenyérrel, és ne sajnáljunk bontani mellé egy ásványosabb, reduktív fehérbort.

Terjesztem Facsén
whollosi Véleményezem

Elsőnek rizling

Átköltöztem, beköltöztem. Olaszrizlinget vettem az alkalomra, mert imádom az olaszt - nem, nem szeretem, hanem imádom - meg azért is, mert azt mondta a kollega, hogy jó. Arany szín, érett nedű, ásványosnak kell mondani. Nem öregedik, tartja és fenemód itatja magát, de mégsem bír ártani. Kaja után nyomtam leginkább, ideális a gyomorfalon lerakódó zsír szétcsapatására, de lefekvés előtt sem árt felmelegíteni vele a gyomrot. Egy hétig volt hű társam, no de csak mert egyedül voltam vele, vendégek elől gondosan rejtegettem. De ilyen ez a bor, egy ember - egy palack. Egy kurvajórizling olcsón. Valaki szóljon Tornaiéknak, hogy hozzák ki egy évvel előbb, tercier jegyek nélkül, frissebben.

Fröccsben próbálta már valaki?

Alkohol: 12%

Árakategória: $

Ahol vettük: Interspar

Három és félpalackos


Terjesztem Facsén
Tony D'Amato 1 hozzászólás

Nyelv, láb, kocsonya

A ráhangolódás és lélektisztulás végett a péntek délelőtt nagy részét rászántam arra, hogy elmélyüljek kocsonyatémában. Mert megint egy bevehetetlennek hitt várat akarunk bevenni, anyák-nagyanyák féltve őrzött titkait megfejteni. Ilyet tenni, meg kocsonyát készíteni pedig csak tiszta ruhában, tiszta lélekkel lehet.

Előzetes terepszemle gyanánt megvizsgáltam már a Spar meg a Tesco hentespultjait, de aztán mégis csak, az első kocsonyánál biztosra akarunk menni. Jól elkapott időpontokban mindegyik áruház kínál valamilyen megoldást kocsonya-alapanyagból, sőt, az Interspar még néha minőség terén is megerőlteti magát, de ez nagyrészt szerencse kérdése, mi meg húst akarunk, igazit, azért meg piacra kell menni. S bár a bizalmi alapok már régebben köttettek, hiába megyünk három kört is Vallásossal, már a lábnál elakadunk, vagy nincs mellső, vagy öreg, megsárgult, megaszalódott lábakat kapni, pedig nekünk most fehér kell, olyan, amelyiken örömmel ment a halálba a gazdája.

Aztán pont a bejáratnál, innen siet mindig tovább az ember, nahát, pedig itt, hát nem hiszem el, Vallásos számolja a pénzt, akkor három láb, mellsőből, nyílván, mondom a hentesnek, visszakacsint érti már, egy nyelvet beszélünk, hogy kocsonyába lesz, még keresgél is nekünk, benyúl, széthúzza a lábalmokat, kivesz három szép lábat, mossátok meg fiúk rendesen. Még szép, de kérünk még nyelvet, szép rózsaszínűt, az a fiatal jó lesz, duzzad az izom, meg fél kiló bürkét, amiről lefejtették a hájat, és persze, három malacfarkat is, hogy a lábak ne érezzék egyedül magukat. Persze bankautomata nincs a közelben, részletben fizetünk, ennek ellenére a csülökből is a szebbiket kapjuk meg.

Otthon tiszta a terep, a lányok spinning edzésére időzítünk, fazékmosás, vízkimérés, amíg Vallásos a hájat kaparja a bürkéről, sikálom a malaclábakat, kis veszteséggel hentelem le a szőrt róla. Nem viszünk túlzásba semmit, a fazékba négy liter víz meg a hús és már peremnél járunk. Mint két hülyegyerek, vigyorgunk a kilógó nyelvre meg a lábra, azt kibontunk egy üveg bort, alágyújtunk, lefedjük.

Aztán toporgás a tűzhely között, vitatkozunk, hogy akkor első forrás után leöntsük-e a vizet, átmossuk-e a húst, ahogy Zseni nagyanyja csinálja, de végül abban maradunk, hogy marad így, a franc fogja lefolyózni az eszenciát. A habozás mellett döntünk, s miközben egyre inkább megalázom dominóban Vallásost, felváltva kanalazzuk le a habot a kocsonyáról.

Félidőnél (második óra) járunk, amire a csajok hazajönnek a tekerésből, de a belépés lendületével különítjük el őket a kocsonyától, nehogy pesszimizmus meg a fujjolás meggátolja a kollagén kioldódását az alapanyagból. A végére persze befut Ricsike is, de így is este tíz, mire kiveszek tesztelni egy kis levet egy esspresso csészébe. Aggódás, meg homlokráncolás, de a lé megköt, mint a beton, hiába rázogatjuk, nem esik ki a csészéből, apám, mekkora kocsonyát csináltál, lelke van ennek.

Leszűrünk, textilen keresztül, hogy a zsírt felfogjuk, a húst kimerjük, fél órán át néma csendben, de földöntúli boldogságban bőrözünk-csontozunk- húsozunk, fele rögtön felhasználásra kerül, csak a cuppogás, aztán szigorúan porciózok, ahogy nagyanyámtól láttam, jusson és maradjon is. Később némi vitatkozás és éjszakai kiabálás után megegyezem Zsenivel, és teletömhetem a hűtőt kocsonyával. Este még csendben kilopózom, és óvatosan belenyúlok a tányérba. Minden rendben, mert puha, de kitartó felületre ér az ujjam. Recept itt.


Terjesztem Facsén
whollosi Véleményezem
süti beállítások módosítása