Több részben.

Kép innen.

Dinnyék, egymás között.

Kép innen volt.

Főcím megvolt?

Hansi tudja, hogy mitől döglik a légy.

A kép innen.

Nagyon régen ajánlottunk már filmet, szóval itt egy amolyan esős vasárnapi délutánra. A Qua la mano, magyarul a Fogadjunk!. Nem a legnagyobb filmje az író-rendező Pasquale Festa Campanile-nek, de mondjuk az egyik legviccesebb. A történet középpontjában egy edzővel, akinek élete álma, hogy találkozzon a pápával, na meg egy táncőrült pappal.

Utóbbi lesz nekünk érdekes, mert az ominózus táncos jelenet az valami felejthetetlen része lett a filmtörténelemnek. Pontosan 57:00-tól. Aki megmondja, mit főz a táncos pap, ajándékot nyer.

A kép innen.

Kellemes kis méhes destroy az Angry Birds Bees, ha szereted a mézet, ha nem.

Szóval van a méh, aki más mint a többi méh. Ő a méhkirály (nem királynő), s mint olyan, más dolga nem lenne, mint üldögélni a kaptár szélén, csakhogy a többi méz fellázad, és csak ő állíthatja meg a hálátlanokat, mielőtt széthordanák a vagyonát. Csomó fejlesztéssel, méhek uzival.

Az idei húsvéti borozás nagy anyázásba fulladt. Volt bekészítve két palack kedv- és gyomorcsináló, azok szépen le is csúsztak a sonka előtt és után, ahogy illik. (A sonkához olaszrizlinget nyaltunk, nincsen még bor a világon, amelyik ennyire passzolna a húsvéti ételekhez.) Meg volt két komolyabb palack a sonka utánra, a hedonista életérzés legyezgetése céljából.

Erre az első dugós volt, nem is kicsit, ráadásul még csontig át is ázott az a szar dugó. (Mellékesen egyre jobban bosszantanak a dugós borok, főleg amikor nem egy ezresért akasztom le valamelyik hiperben.) A másik nagyágyú meg olyan büdös volt, mint egy pöcegödör, ízben még úgy ahogy el lehetett vele csámcsogni, de pár perc múlva szépen követte az elsőt a wc-be, korai locsolás erre az évre. A nagy puffogás közben aztán rá kellett jönnöm, hogy a két kedvcsináló tétel igencsak jól szerepelt, simán megérdemelnek egy külön posztot.

Fater szerzeményei voltak ezek, a bonyhádi illetőségű Danubiana borai az Aldiból, palackonként nem érték el a 600 forintos határt. Én a pécsi kollégák által már megismerkedhettem a pincészet zöldveltelinijével és rozéjával, mindkettő abszolút hibátlan volt, abszolút verhetetlen áron. A pincészet egyik központja Bonyhádon, a másik Gyöngyösön van, ennek megfelelően tolnai és mátrai borokat töltenek palackba. Nem kispályások ők, évente tízmillió palackkal jönnek ki, de sajnos a borok nagy része exportra készül a skandináv és a német piacra. Itthon csak az Aldiban találhatjuk meg őket, de egyre inkább úgy tűnik nekem, hogy bármely borukkal is találkozom, nyugodtan levehetem a polcról, nem fognak csalódást okozni. A technológia tökéletes és precíz, a borok fajtajellegesek, üdítőek és nem utolsó sorban nagyon olcsóak. Pontosan azt a kategóriát fedik le, amelynek alkotnia kellene a palackos borok képzeletbeli piramisának alapját. Jegyzetek vágatlanul, rendezői változatban.

Danubiana Mátrai Irsai Olivér 2011 (11,5%)
Hibátlan illat-íz, tiszta szőlőgyümölcs, traubi szóda, nagyon jól esik inni (kurva jól), irsaihoz képest nagyon hosszú, bele lehet harapni, csúszik-gördül, mindent tud, amiért a fajtát nemesítette Kocsis Pál, hibátlan, hőmérsékletre figyelni (7-8 fok), fiatal borívóknak.

Danubiana Tolnai Sauvignon Blanc 2011 (12,5%)
Illatra zöld egres, frissen vágott fű töményen, rengeteg csalán ízében, durván csalános, már-már kicsit sós, a tökéletes salátabor, erős sav, jól elhelyezve, dús szerkezet, kiabál a salátáért, szódával is perfekt, nyári slágerbor, jéghidegen (figyelni a hőfokra!)

Mindkét bor megérdemli a hibátlan három palackot, főleg úgy, hogy árban együtt sem érték el az 1200 forintot. Óriási palackszámban is készülnek, és jelenleg szinte bármely nagyobb városban beszerezhetőek.

Michael Kiwanuka egy nagyon is fiatal, de annál tehetségesebb brit soul zenész, akinek még nincs önálló albuma, de mondjuk tavaly fellépett Adele-vel.

Marcsit virágok közt találjuk, elvégre itt a tavasz. Piacolunk is a mi gasztroanygalunkkal ahogy kell. Kis mozgólépcsős fiaskó a mai egyik vendéggel, a burleszkes vonalat erősíti a műsorban. Kerekes Sándorral az Almárium Bisztró séfjével mustráljuk épp a piac sonkakínálatát. Persze a húsvét jegyében telik majd el az adás nagy része. Sándorunktól elköszönünk, tényleg olyan mintha véletlenül futottunk volna össze vele. Jöjjön a főcím.

Egy ismeretlen lép be egy delikáteszbe és virslit kér. Újabb ismeretlen, aki a rakott nyelvből kér, idős néni a paprikás szalonnából vásárol. Aztán befut Marcsi is végre. Gyorsan kiderül, hogy egy szabály van. Vákuumcsomagolt sonkát soha! Marcsi be is mászik a pultba, mert sonkát akar venni a szentem. Első és hátsó sonka mustra következik először. Kovács Béla a Galóca Húsbolt üzletvezetője tart szakértő előadást a sonkákról. Gyorsan ki is derül, milyen egyszerű kicsontozni a sonkákat. A sózás viszont szigorúan négy hét, ez a minimum, ennél nem lehet kevesebb. Darabolt sonka vagyis felsál, füstölt csülök, kötözött sonka azaz sertésdió végül pedig szívsonka, a paraszt sonka csont nélküli változata. Már csorog is a nyálunk.

Váltunk és kijövünk a hentestől a kertbe. Árpás Lacinál járunk, az ország legjobb sonkamesterénél, legalábbis a műsor szerint. Bent a szakember már dolgozik a húson. Laci izzad is a két és féléves sonkával, hogy lehámozza a bőrt és a kemény részeket, így a gép tudja a hajszál vékony szeleteket produkálni. Sok beszédnek sok az alja, ezért végre kóstolunk is. Aztán a gépek is előkerülnek. Az egyik egy igazi antik darab, a másik pedig a klasszikus lendkerekes hajtású (azért, hogy ne melegedjen túl) holland csoda. Átmegyünk a műhelybe, ahol egy százötven éves szőlőprést találunk, mely sonkapréssé lett átalakítva.

Éles váltással Gianninál találjuk magunkat. Olaszul osztja az észt a konyhában, miközben Marcsi az étteremben álmodozik. Hamar megtudjuk, az olaszok nem esznek húsvétkor sonkát. Ennek ellenére Gianni az egy főre jutó éves sonkamennyiséget teszi ki az egyik pultra. A kis olasz séf natúr pénisznek mondja a nemes penészt, de tőle még ez is olyan aranyos. Bárányétel készül pecorino sajttal és tojással.

Annyira fantasztikusan beszél a kicsi olasz séf, hogy egyszerűen fantasztikus, bár egy szavát sem éti senki, néha még Gianni sem. Főzés és kóstolás után átruccanunk a Pomo D’Oro delikáteszébe és egy kis San Daniele sonkát veszünk górcső alá. Gianninak is folyik a nyála, elvégre böjtöl a szentem. Akkor jó a sonka, ha elolvad a szájban és nem kell rágózni, legalábbis az olaszok ezt vallják. Ginanni nem kóstol, de Marcsi már falja is az édes, hajszálvékony, kicsit zsíros szeleteket.

Ismét helyszínt váltunk, egy újabb üzletben vagyunk, és Tóth Péterrel beszélgetünk, aki az Olmos és Tóth Kft. egyik tulajdonosa. A spanyol és a magyar sonka kapcsolatáról van szó. Az iberico sertésfajta egy mangalicához nagyon hasonlatos lassan fejlődő, zsíros sertés típus. A kapcsolat a magyar mangalicával az, hogy a nálunk levágott mangalica megformázott sonkája megy ki Spanyolországba, ahol majd 3 évig érlelik, aztán visszahozzák, és itt eladják. De miért nem nálunk állítják elő ezeket a sonkákat? Gazdasági és persze technológiai okai is vannak. Ráadásul nem vagyunk egy sonkafogyasztási nagyhatalom, sajnos. Veégh Attila Húspatika tulajdonostól azt is megtudjuk végre, meddig élvezhető egy sonka. Nyolc éves érlelés az a kritikus pont, ahol még élvezhető a hús fogyasztása. Nagyjából egyébként öt évig ér egy sonka, aztán stabilizálódik.

A sok sonka után visszatérünk a szabadba és Marcsi készít egy nyuszicsomagot, főtt füstölt csülökből. Ám még mielőtt ebbe belevágunk kis oktatás. Vákuum soha, semmikor (repülnek is szó szerint ezek a sonkák), ha sonkát veszünk, csak frisset és lehetőleg keveset, mert a hűtőben tárolástól oxidálódik és romlik az állaga, íze. Marcsi csomagja pedig egy kenyértésztába sült főtt füstölt sonka, főtt tojás és egy kis reszelt torma. Kemence azért jó, ha van hozzá.

A tőkék közt sétáló Marcsi pedig már a mai boros kitérőt sejteti. Etyeken vagyunk Matolcsy Sárával az Esterházy Etyeki Kúria ügyvezetőjénél. Kis maketteket mutat nekünk a kamera, mert itt bizony nagy fejlesztések zajlanak épp. Elvégre az új borász Mérész Sándor már éppen megérdemel egy új pincét. Sauvignon blanc, chardonnay borok kerülnek elsőként a pohárba, de hogy melyik illik a sonkához, az nem derül ki. Végül érkezik egy pinot noir, ez végképp nem az igazi szerintem, bár ők ezt ajánlják.

Újabb utcai teszt következik, ez az MTVA vesszőparipája, az erőltetett népnevelés. Kínos kicsit, de egyen a nép egy kis sonkát. Mindjárt jön a Gianni is, aki megkapja, hogy tőlünk tanultak sonkát készíteni. Árpás Laci finnyog is, mikor az olasz sonkát kóstolja. Abszolút nyert nincs, mindegyik sonka finom, és végül búcsúzik az adás néhány boldog sonkaevő képével.

Tegnap már nálam is ázott a sonka, hogy aztán mindjárt megkezdje jó 5-6 órás wellnessprogramját a gázláng felett. Az áztatás egyébként legalább olyan fontos, mint hogy jó alapanyagot használjunk és türelmesek legyünk.

Ha házi sonkához jutottunk, főzés előtt legalább 6-8 órát áztassuk hideg vízben. (Ez főleg akkor fontos, ha a sonka az alföldről származik. A nagypapa ugyanis vastag sókéregbe rakja a frissen levágott húst, majd néhány hetes forgatás és sózás után fellógatja a kamrába, járja át kicsit a hideg szellő.) Kóstoljunk elő mindig, ha úgy ítéljük meg, elég egy fél órára beáztatni.

Nagy tudományra szükség. Az áztatóvizet leöntve pótoljuk a vizet, forraljuk fel, de ne nagyon lobogjon. Ha felforrt vegyük kicsit vissza a lángot és hagyjuk, hogy szépen komótosan elkészüljön a sonka. Kb 4 kilóig érvényes az „ahány kiló, annyi óra”, afölött viszont már nem igazán működik. Amikor elkészült a sonka, már csak hűtés van vissza. Nálunk anyám mindig kivette egy nagy vágódeszkára bőrével felfelé és hagyta, hogy kieressze a maradék levét és kihűljön. De simán benn is hagyhatjuk a főzőlében, ha nem volt túl sós a hús.

Nálunk otthon volt még egy nagyon fontos szokás, amit anyukám sosem hagyott ki. A főzőedény, amit használt, mindig sokszorosa volt a sonka méretének. Ezt azért így csinálta, mert a sonka mellé a tojások nagy részét is belerakta főni. Azok ettől kellemes füstös ízt kaptak és még környezettudatosak is voltunk, ha akkoriban még nem is tudtuk, hogy létezik ilyen. (Aki nem akarja a hússal együtt, vegye ki a sonkát, és csak a levét használja fel tojásfőzésre.)

Ami pedig elengedhetetlen kelléke az ünnepnek az a torma. Nem baj, ha veszünk a boltban: nehéz bevallani, de én is szeretem a bolti tormát selymes, krémes íze miatt. Szóval, ha időtök engedi, és bírjátok a könnyeket: vegyetek friss tormát, kis mézet és ecetet. Kellemes ünnepeket!

Szép adag vasárnapra-hétfőre.

Rendes „nagymama receptet”, kicsit átdolgozva és 1 kg lisztre számolva. (Ez egy szép adag már, de kevesebbel nem érdemes elindulni.)

• A magyar húsvéti kalács hagyományosan kelt tésztából készül, tehát fél liter langyos tejbe tegyünk két-három evőkanál cukrot, ugyanennyi lisztet és morzsoljunk bele 5 dkg élesztőt. Fedjük le, tegyük meleg helyre, hagyjuk felfutni, ez 20 perc alatt meg kell, hogy történjen.
• Közben egy nagyobb és mély tálban keverjük össze a lisztet, két-három csipet sót, két evőkanál cukrot, 5 dkg (rendes) vajat, esetleg zsírt, reszeljünk bele kevés citromhéjat, ízlés szerint vízben (borban, konyakban áztatott) mazsolát is szórhatunk bele. Formázzunk kis mélyedést, üssünk bele egy tojást.
• Géppel, vagy kézzel előbb lassan, egyenletesen keverjük el, adjuk hozzá az élesztős tejet, aztán keverjük kicsit gyorsabban addig, míg a tészta sima nem lesz, és el nem válik az edény falától. (Ha van robotgép, használjuk bátran. Az állagon javíthatunk, ha lisztet adagolunk apránként.)
• Takarjuk le a tésztát egy kendővel, mehet langyos helyre pihenni, de ne többet 45 percnél. Számoljunk azzal, hogy nagyjából kétszeresére fog megnőni.
• Nagyon vékonyan lisztezzünk be deszkát vagy gyúrófelületet, osszuk el a tésztát négy egyenlő cipóra, kicsit hagyjuk pihenni letakarva így is néhány percet.
• Óvatosan nyújtsuk ki, formázzunk belőle rudakat. Fonjuk össze őket kettesével, tehát a végüket illesszük össze, és x alakban bújtassuk be egymás alá.
• Melegítsük elő a sütőt 160 fokra, zsírozzunk be egy tepsit, helyezzük be a kalácsot, hagyjuk itt is pihenni negyed órát.
• Készüljünk fel arra, hogy sütés közben megint csak nőni fog a tészta, tehát ha egyszerre sütjük, hagyjunk helyet nekik. Kenjük meg felvert tojással a tetejét.
• Mikor szépen megbarnul, vegyük ki, hagyjuk kihűlni, és szeleteljük fel. Főtt tojással, tormával és főtt sonkával kiváló.

Tipp: A sütőbe tegyünk egy tálnyi vizet, mert a tészta szereti a gőzt, és nem kérgesedik meg.

Extra: Nyújtás után minden második adag tésztába beledolgozhatunk némi darált mákot, diót vagy kakaót akár.