A Krisztuspörgetők

Az il Gioia (az Öröm ünnepe) kétségkívül az egyik legszebb húsvéti parádé. Hol máshol ünnepelnék, mint Olaszországban, azon belül is Szicíliában, egy Scicli nevű kisvárosban, Ragusától délre. A l’Uomo Vivo-t (az élő embert) ünnepelő fesztiválon, húsvét napján (mint kitalálhattátok) Jézus feltámadását dicsérik a városlakók.

Ma van húsvétvasárnap, Krisztus feltámadásának az ünnepe. A keresztény szokásokon túl számos néphiedelem tartotta magát ezen a napon. Nem főztek, nem hordták ki a trágyát, varrni, söpörni se volt szabad. (Utóbbi azért, nehogy elseperjék a másnapi locsolókat.) Mindenesetre napfelkelte előtt öntsünk vizet a keresztútra, nem lesz jégeső és más veszedelem. Ha a mosdóvízbe piros tojást teszünk, egészséges lesz a család, de legalább üssük a másik homlokához, ne fájjon a feje.

Azt leszámítva, hogy a nőnemű gioia szó férfi névelőt kap, mégis miben különbözik az ünnep az ezer meg ezer másik különleges keresztény húsvéti jellegzetességtől? Abban a felszabadító- és életörömben (amit pl. mi, de más sem fog teljesen átélni és megélni), ami benne van a csontokban, amibe elmúlt száz generáció véste bele.

Bemennek a fiatalok a Santa Maria La Nova templomba, bemennek a la statua lignea del Cristo-ért, azért a meglehetősen nagy és súlyos Krisztus szoborért, melyet aztán a vállukra vesznek, és a templom előtt őrült, eksztázisban táncolni kezdenek. Pörögnek a hatalmas szoborral, valaki megpróbál felmászni rá, a tömeg megveri, kilöki, cserélődnek az emberek a körben és a gerendák alatt, az egész egy katartikus káoszba fullad, és csak táncolnak, énekelnek késő estig az ünneplők. A fesztivál másik (újkori) különlegessége minden bizonnyal Vinicio Capossela, aki zenekarával és énekhangjával ma már nem csak a fesztivál leválaszthatatlan része és látványossága, de a tömeg első számú feltüzelője is.

Másik szép szokás a hajnali határjárás. Bár erős egyházi jelenlét és külsőségek jellemezték, gyakorlati célja is volt, a földek, termés babonás védelme, és a fiatalok megismertetése a határvonalakkal. Hajnalban tehát nagy zajt csapva, dalolva, zenélve, puskával lövöldözve kivonultak a fiatalok a határba, és azt kiáltották: „távoztass el mezeinkről jégesőt, sáskát, árvizeket, falunktól a tüzet, idegeneket; adj bő termő esztendőt s békességet!”. Székelyföldön szokás volt, hogy a határjárók napközben újra összegyűltek a húsvéti didergésre, s miközben végigmentek a településen, a részeg kántornak pálinkát, a nemtörődöm papnak keresztelnivalót, tolvajnak fogságot, a legyet akaratán kívül bekapó lánynak bölcsőt ajánlottak.
 

 Okos dolgokhoz a Magyar Néprajzi Lexikonból vettük az adatokat, a kép innen.


Terjesztem Facsén
whollosi Véleményezem

Tüzet viszek

A karácsonnyal ellentétben (amikor is nálunk nem alakult ki semmilyen ikonikus ételsor) a húsvét maga volt a gasztronómiai tökély. Olyan ételek és ízek együttállása egyszer az évben (meg a szájban), ami alapos rákészülést gyomorban és fejben is alapos rákészülést igényelt.

Egy rendes húsvét nagyjából így zajlott nálunk: reggel, mire megérkezünk nagyanyámhoz, már elkészül a forró tea, az asztalon meg ott van szép sorban, a főtt sonka, a házi kalács, a tojás, és a kerti reszelt torma. Mind felszentelve, ahogy kell. A felfokozott érzelmi állapotomnak köszönhetően sokáig meg voltam győződve róla, hogy a szentelt víznek nem annyira szakrális, mint inkább ízfokozó szerepe van, s többet ér a modenai balzsamecetnél is.

A negyven napos böjt alól felszabadító húsvét (az utolsó vacsora miatt is) idején az étel szakrális értelmezést nyer. A bárány, a kenyér, az étel megszentelése legalább ezer éves hagyomány. A 12. századtól kezdve a tojás, mint a feltámadó Jézus jelképe is bekerült a szentelendő ételek sorába. Nem véletlen az a lelkünk mélyén gyökerező szokás sem, hogy a húsvéti ételeket a rosszullétig fogyasztjuk. A szentelt ételeket, maradékait különleges erővel ruházták fel, régen, ezt magunk is kipróbálhatjuk, ha a húsvéti szentelt sonka csontját felkötözzük a gyümölcsfára a bő termésért. A veteményest a húsvéti asztalról összegyűjtött morzsával hintsük be kereszt alakban, hogy elijesszük a kártékony madarakat. Ha biztosra akarunk menni, valakivel osszuk meg a húsvéti tojásunkat, mert ha eltévednénk, a másiknak eszébe fogunk jutni azon nyomban. (És fordítva, persze.)

Pedig nagyanyám, bár rendes rom.kat. asszony, szentelni maga sosem vitte el a húsvéti ételeket, mert valami homályba vesző vita miatt nem volt hajlandó kommunikálni a falu plébánosával, ezért a nagyszombati szentmisére a szomszéd Baba nénivel küldte el a pakkot minden évben.

Ma van nagyszombat, a húsvét vigiliája. Korábban az egyházi szertartások estefelé kezdődtek, karácsonyhoz hasonlóan éjféli mise keretében készültek a keresztények Krisztus feltámadásának megünneplésére. A negyven napos böjt elmúlását tűzszenteléssel, harangozással jelezték. A pogány tűzgyújtási szokások ellensúlyozására a templomokban az egyház megszervezte a maga tüzes mulatságát. A hiedelem szerint ez megvédett a rossz idő, a bajok, a tűzvészek ellen, ezért a parazsat rendszerint hazavitték a házi kemencébe. De vittek parazsat szántóföldre, tettek belőle a libák itatójába, fehér nyárfa ágával és keserű gombával keverve a hamuja elkergeti a káposztáról a penészt, meg a hernyókat. Nagyszombaton a lányok körbeseperték a ház környékét, vagy késsel megveregették a gyümölcsfákat. De ezen a napon szenteltek vizet is. Békák ellen hintették meg vele az udvart.

A rendes házi sonkának, tojásnak, kalácsnak és tojásnak íze olyan ütős kombót alkot, melynek még jóval húsvét után sem tud ellenállni az ember, amikor már az összes rokon áthordta az összes rokonhoz a maradékot, amikor a kalács már kiszáradt, a sonka mármegizzadt.

Nagyanyámnak volt még egy kedves szertartása, egy még Csehszlovákiából beszerzett bárány tortasütőformának köszönhetően minden évben alap volt, hogy az unoka kapott egy krémbundás és drazsé szemű, dunakavicsokat szaró tortabárányt, amibe kétévesen öröm volt bele hemperegni.

Okos dolgokhoz továbbra is a Magyar Néprajzi Lexikonból vettük az adatokat. A képek közül a tojásos-lányos innen, a régi képek innen


Terjesztem Facsén
whollosi Véleményezem

Libát a kacsára

A tojásfestés sosem vonzott, se húsvétkor, se máskor. Mindig az járt a fejemben nagyanyámnál, hogy milyen fasza rántotta, vagy tükörtojás lehetne belőle. (Igaz, a fújást is elbaltáztam, meg festéskor gyakran törtek a kezemben a tojások.) Sosem felejtem el, hajnalban öreganyám hátraballagott a tikokhoz, s már a sülő tojás illatára ébredtünk.

Ma van nagypéntek, a keresztény egyház ezen a napon emlékezik Jézus halálára. Bár az ünnep maga régebbre datálható, egyes ma is használatos szertartások több mint ezer évesek. Számos hiedelem kapcsolódik a naphoz, például a hajnali fürdés visszakézből a víz folyásával szemben, mely meggyógyítja a beteget, megőrzi az egészséget. A lányok persze a szépségért és a szeplő ellen mosakodjanak, s ha mindezt fűzfa mellett teszik, még a hajuk is szép hosszú lesz.  De ezen a napon űzhetjük el a férgeket is („Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!”). Szárnyas állatott ilyenkor nem szabad levágni, s a szántás is tilos. Ültetni viszont lehet.

Szerencsére más is belátja, hogy a gyomor (mindig) elsőbbséget élvez az esztétikummal szemben. Ezért is csillant fel a szemem, mikor borászZolinak csörgött Marika néni (Isten áldja meg mindkét kezét), hogy tojásokat fest, de tudja mi milyen belesek vagyunk, szívesen átad egy adag liba, meg kacsatojást. Munka azonnal abbahagy, irány a tojásokért. És ha már ott voltunk, vételeztünk három tyúktojást is, olyat, amire nem tojtak számokat, meg betűket a tyúkok (friss, kissé szaros közvetlenül a tojó alól).

Nem ragoztuk túl a dolgot, mindhárom szárnyas tojásából tükörtojást készítettünk. Persze azért került mellé egy kis szalonna meg kulen is, csak az íze miatt (nincsen még húsvéti sonkánk, meg fonott kalácsunk). A kacsatojás héja érezhetően keményebb cucc. A libát harmadszori ütésre sikerült felnyitni, jóval keményebb a héja, mint a tyúktojásnak. Sütéskor mindkét tojás fehérjéje átlátszó-zselés lett. A sárgájuk meg sokkal inkább sárga, kevesebb benne a narancsos beütés. A liba rohadt laktató, de nem annyira ízes, mint a kacsa. Nálunk egyértelműen az vitte a prímet, sűrű, krémes és sokkal teltebb.

A végén tiszteletből letoltunk még két klasszikus tyúk tükörtojást, ennek az íze ásta be magát az agyunkba, ezt próbáljuk keresni mindenhol, de ez az, amit be is tudunk szerezni szerezni. Bort most nem ittunk, de kérdezzék csak bátran whollosi kollegát, biztosan tud tojás mellé ajánlani egy príma rozét.

A húsvét idején festett (majd elajándékozott, megevett) tojás nem újkori hóbort, viszont pogány szokás, amit utólag keresztényesített az egyház.  A díszes tojás elsősorban Európa keleti részein van gyakorlatban, nyugatabbra az egyszerű egyszínű változat van divatban. A magyar falvakban viszont elterjedt (volt) a tojás hímzése.

„Pálcára erősített fémcsövecskét, tollcsévét mártogatnak forró méhviaszba, ezzel írják rá a mintát a nyers vagy főtt tojás felületére, majd festéklében áztatják vagy főzik. Több szín alkalmazása esetén a világos színűnek szánt részeket is viasszal fedik, majd a felület többi részéről vagy lemossák e színt (ecetes oldattal), vagy tovább festik sötétebb színű festéklében. A kemény viasz lekaparása után a színtelenül maradt díszítmény kirajzolódik.”

A variált motívumok, díszítőelemek fellelhetőek több őskori-ókori régészeti leleten, de van közöttük közel-keleti népek által ma is használt mágikus formák. Nem általánosan elterjedt, de van, ahol karcolva díszítenek, vagy a festett tojásra savval rajzolnak virágmotívumukat, szerelmi üzeneteket. Igazi ritkaság a fémdíszekkel ellátott patkolt tojás, melyet elsősorban rontásűző célzattal készítettek. A lányok fessenek, a fiúk meg karcolják, patkolják a tojást.

A levélrátétes díszítés egyszerű, viszont egészségesebb festés módszer, mint a bolti tojás festékben való áztatása. Szerezzünk régi harisnyákat, vágjuk fel őket. Csippentsük le virágok kisebb leveleit, növények hajtásait. Ezt szorítsuk rá a megtisztított tojásra, tegyük a harisnyába, és kötözzük le befőttes gumival. Gyűjtsük össze a vörös- és lilahagymák héját, tegyük vízzel lábasba, abba mehetnek a tojások, lassú tűzön kezdjük főzni őket. A tojásokat 20-25 perc után kivehetjük, kenjük be őket zsírral, és máris készen van a szép házilag festett húsvéti tojás.

Okos dolgokhoz a Magyar Néprajzi Lexikonból vettük az adatokat, innen az idézet is.
 


Terjesztem Facsén
Tony D'Amato Véleményezem

Az utolsó vacsora

A legnagyobb forradalmár portréjánál talán csak egy képet dolgoztak fel többen (és ötletesebben), és ez Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című képe, de gondolom nagy titkot nem árultunk el ezzel. Íme tehát, az eredeti élőben Milánóban, a Santa Maria delle Grazie templomnál tekinthető meg.



Jézus és apostolai a húsvét előtti csütörtökön ültek össze közösen utoljára, hogy elfogyasszák (a zsidók Egyiptomból való kivonulása óta hagyományos) az egy évnél fiatalabb bárányt, a kovásztalan kenyeret, és a bort az utolsó vacsorán. Utóbbi kettő („Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; …E pohár amaz új testamentom az én vérem által” - Pál apostolnak a Korinthusbeliekhez írt első levele 11,23–26) máig meghatározó elemei a keresztény egyházak szertartásainak, míg a bárány legnagyobb bánatunkra nemhogy a mindennapok, de az ünnepek étkezéseiből is kikopott.

Azóta minden valamire való összeesküvéselmélet-gyártó próbált messzemenő következtetéseket levonni abból, hogy a da Vinci kép mennyiben tér el a Bibliában leírtaktól (bár ennek nyilván az égvilágon semmi jelentősége nincs). Tény, hogy a megfestett ételek nem passzolnak a hagyományos húsvéti menühöz, ugyanis da Vinci kovásszal készült kenyeret, sajtot, bort is tett az asztalra. (Itt lehet böngészni nagy felbontásban.)

Na de a lényeg, hogy feldolgozás született elég, az évfordulóra való tekintettel válogattunk a teljesség igénye nélkül. Elsőként nem minden elfogultság nélkül a The Sopranoshoz készített Annie Leibovitz képpel kezdjünk, mely talán a legpontosabban hozza a da Vinci kép ételeit, Tony előtt két méretes hal, az asztalon gyümölcs és kenyér, meg jófajta vörösbor.

A Lost szereplőinek ezzel szembe némi kókusztejjel meg Dharmás-kólával kell kihúznia.

Adi Nes izraeli fényképész a seregben randalírozott, kávét meg cigit is tett a modellek kezébe. (A sereg mindenesetre az Altman-film marketingeseit is megihlette.)

Persze az utolsó vacsorás feldolgozások közül a Király sem maradhatott ki, mi mást tolt volna Guy Peellaert képein, mint kólát meg hamburgert. (Éles szeműek felfedezhetik még Cliff Richardot, Tom Jones-t és Eddie Cochrant.)

 

Nincs is mit azon csodálkozni, hogy valaki ellövi a Fast Food Mafia poént, Chad Coombs asztalra tette a szendvicsest, a mekit, és a csirkés bácsit is.

Aubrey Hallis az utolsó reggelit montázsolta össze, cornflakes-szel, ahogy kell.

Gyümölcsöt és pékárút a modellek is tolnak, de a bor helyett vizet isznak Marithé et François Girbaud képén.

ÉS persze kihagyhatatlan a Simpsonos kép a Thank god its doomsday epizódból, ha már rmp ír nekünk.

Ha valaki geek rájön, mi az a fekete lepény a tányérokon, feltétlen jelezze. Eric Deschamps nem tette egyértelművé.

Természetesen a jó öreg Ramsay sem maradhat el minden földi jóval megrakott asztalával, John Reardon tehet róla.

További utolsó vacsorás feldolgozásokért katt ide, meg ide, az egyszerűség kedvéért mi is innen válogattunk, kivéve az első képet, az innen van. Egyetek bárányt.
 

 


Terjesztem Facsén
gasztroszexisták Véleményezem

A bárányok hazamennek

A hét hátralevő részében a húsvét lesz a téma, kezdjük is a szezont egy könnyed ugrálással.

A Home sheep home játékmenete egyszerű, de annál szerethetőbb. Hangulatos grafika és remek zene mellett kell hazavezényelnünk a három bárányt,Shirley-t, Shaun-t és a kis Timmy-t, hogy a gazdájuk levághassa őket húsvétra. S közben végig az jár az eszünkben, hogy a sült bárányborda mennyire jó már.


Terjesztem Facsén
gasztroszexisták Véleményezem

gasztroAlkotmány

Előírt borfogyasztás, a margarin és más nemzetidegen élelmiszerek kitiltása, a disznóvágás kötelezővé tétele. Elkezdtük írni az ország gasztroAlkotmányát.

A magyar gasztronómia kapott már egy konyhaalkotmányt kulináris chartát és kilenc nagyon is előremutató pontot, melyek követése nemcsak üdvözítő, de a magyar konyha gondjaira megoldás, (helyes) fejlődésének záloga lehet. Legalábbis minden tekintetben komolyabb és hasznosabb a maga nemében, mint az új valami.

"Mindenki felelős önmagáért" - rögzíti a nem köztársaságnak hívott köztársaság alkotmánya (amit viszont alaptörvénynek hívnak), és ha blogunk egy sarkalatos törvény benyújtását javasolhatná, akkor az a "2011. évi XXV. törvény a minőségi alapanyagok felhasználásáról, a levesporok visszaszorításáról és a hozzáférhető mozzarella minőségének javításáról" címet kapná. Összeállítottunk tehát egy gasztroAlkotmányt, hol komolyan vettük magunkat, hol meg nem. (Még vallásos is hozzászólt, aki anno nem konzultált nemzetileg, hanem volt képes krumplit pucolni a kérdőívre.)

Figyelem, a gasztroAlkotmány pontjainak egy része bullshit, de van közte nagyon is sok megszívlelendő!


gasztroAlkotmány

Édes Jézus légy vendégünk, áldd meg amit adtál nékünk!

MI, A MAGYAR KONYHA FOGYASZTÓI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden éhes és szomjas magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

  • Elismerjük a magyar konyha szentháromságának, a zsírnak, hagymának és őrölt fűszerpaprikának a nemzetmegtartó szerepét.
  • Többnyire egyetértünk a Magyar Gasztronómiai Egyesület képviselőivel, akik első chartájukban kimondták, hogy konyhánk jövője ezektől a pontoktól függ.
  • Valljuk, hogy a huszadik század gasztronómiai és borügyi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a gasztronómia és borfogyasztás megújulására.
  • Bízunk a közösen alakított nemzeti konyhában, a fiatal nemzedékek elhivatottságában.
  • Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink kreativitásukkal, igényességükkel és főzni akarásukkal ismét naggyá teszik a magyar konyhát.

Alapevés

  1. Magyarország állatformája: a disznó (térképről inkább birka).
     
  2. A magyar család az, ahol a nagypapa kolbász tölt és sonkát füstöl, a nagymama lekvárt főz és savanyúságot tesz el.
     
  3. A magyar család alapja egyrészt a férfi, aki pörköltet készít és nem mosogat, másrészt a nő, aki vasárnapra húslevest, rántott húst és máglyarakást készít, szombatonként palacsintát vagy szilvás gombócot csinál.
     
  4. A magyar családhoz tartozik még a kutya (fajtája lehet puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, erdélyi kopó, magyar agár vagy vizsla), mely az ebéd maradékát elpusztítja.
     
  5. A magyar család legfiatalabb egysége a gyerek (lány vagy fiú), akinek rudija piros pöttyös, hamburger helyett lángost, gyros helyett füstölt főtt marhanyelvet, kóla helyett házi málnaszörpöt fogyaszt. A főzeléket szereti, a déli gyümölcsöket (banán, mangó, kivi) megveti, a magyar gyümölcsöket megeszi. (Eheti még a magyar narancsot is.)
     
  6. Minden fiú és lány tudjon magáról gondoskodni a konyhában.
     
  7. Tíz lakóegységenként egy háztartásban a nagymamákat málnaszörp, szilva-, barack-, csipkelekvár készítésére kötelezzük, ugyanígy az apákat disznó ölésére, bor és pálasz készítésére sarkalljuk.

A magyar konyha

Valljuk, hogy minden olyan nemzetrontó élelmiszeripari termék létrehozása, kereskedelme, fogyasztása, mely a magyar ízlés, gyomor és konyha sarkát rágja rég, és ezen felül idegenlelkületű is, száműzendő a magyar konyhából. De vannak, amiket támogatni kell.

Tiltó alapevések

  • A vegeta, a gulyáskrém, a zacskósleves, a leveskocka, az ételízesítők, a light üdítőitalok, a sovány tej, a sovány túró, a sovány tejföl tiltólistára kerül.
  • A nemzeti ételeket meggyalázó, a nemzeti konyhát ellustító termékeket minden nemzeti magyarnak el kell utasítania, mint az ipari konzervlecsót, a nyálkás-műfüstölt-pácinjekciózott szalonnát, sonkát, tarját.
  • Iszapízű, zsíros és gyorshízlalt pontyból halászlevet nem készítünk, Balaton partján fagyasztott hekket nem eszünk.
  • Ahogy fagyasztott ipari halfiléket sem, melyek halnak nevezése tilos.
  • Az elmúlt évtizedekben a liszt és üzemanyag drágulása során a nemzetidegen pékek termékeit megvetjük. Úgy mint a puffasztott pékárukat, a héjből és levegőből álló zsemlét, a tartósított zacskós kenyeret, és általában a tartósított péksüteményeket. Ugyanígy kiűzendő a kenyér-, palacsinta-, piskóta-, császármorzsa-lisztkeverékek, általában a sütőporral kevert lisztek.
  • A margarint, mint olyat, en bloc a határainkon kívülre száműzzük.
  • Az álbarát lengyel cukrásztermékeket kitiltjuk a kisboltokból (kivéve a krowkát).
  • A narancssárga biliárdgolyó paradicsomokat betiltjuk.
  • A haszontalan főzőműsorokat betiltjuk, vagy elképzelhetetlen időpontra tetetjük a tévétársaságokkal.
  • Schobert Norbi száműzessék.
  • Betiltjuk az aspartamot.
  • Betiltjuk a guargumit.
  • Mint Európa egyik legnagyobb spárgatermelője és exportőre, jelenleg legutolsó spárgafogyasztója, ideiglenes hatállyal beszüntetjük a spárgaexportot, amíg nem esznek minden nemzeti menzán spárgát a gyerekek.

Óhajtó alapevések

  • Kistermelői piacot kell alapítani minden városrészben.
  • A magyar hentes tanulja ki a szakmáját becsülettel, és onnantól húsügyben a szava legyen szent és sérthetetlen.
  • A közétkeztetésre az állam személyenként legalább 1000 forintot fordít egy főre naponta.
  • Védett állatainkat, terményeinket, ételeinket ezentúl a nemzeti jelzővel rangosítjuk. (Ha már olyan sok szép nemzeti csirkéink, nemzeti disznóink, nemzeti marháink, nemzeti birkáink vannak, meg ott a nemzeti gulyás, nemzeti somlói galuska, nemzeti bajai halászlés, stb.)
  • Nemzeti disznónk a mangalica, nemzeti marhánk a szürke marha, nemzeti birkánk a racka juh.
  • Rendes minőségű csirkét, marhát, tojást, belül nem rohadt krumplit, hagymát és fokhagymát, lisztet és marhafaggyút adunk a népnek.
  • Támogatjuk, hogy a Legfelsőbb Bíróság neve Kúria legyen. Sőt, elmúlt a hitvány krumplis tészták és császármorzsák ideje is. Térjen vissza a grenadírmars és a kaiserschmarn! Valaki rendet tehetne a tócsni-lapcsánka-prósza körül elhatalmasodó káoszban is.
  • Az alaptörvény egyik indokolatlan korlátozása szerint Magyarország védi a házasság intézményét, "mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget". Mi ennél vadabb házasságokat is bátorítanánk. Olajét és ecetét például, amelyeket összehozni először nem könnyű, de ha mégis sikerül, akkor kiváló. Államilag támogatott vinaigrette-et!


Borügyi alapivások

  • 3-5 dl bor elfogyasztása minden 14 év felettinek naponta, persze kötelező jelleggel. Aki ezt nem bírja, cserélheti 0,5 dl pálinkára.
  • Az éttermekben magyar borból:
    étkezés előtt fröccs (gyomrot csinál)
    étkezés közben fröccs (helyet csinál)
    étkezés után fröccs (segíti az emésztést)
  • Étkezés előtt tiltjuk a pálinka fogyasztását, ugyanígy a pálinka lehűtését.
  • Megvetjük és nemzetidegennek kiáltjuk ki a boros kólát (VBK, Leó, vadász, stb.) árusítókat, fogyasztókat.
  • A támogatjuk az olaszrizling telepítését a magyar szőlőterületekre. (Tokaj kaphat felmentést.)
  • Gyönyörű fehér szőlőfajták osztozzanak még: furmint, hárslevelű, ezerjó, kövidinka, rizlingszilváni, cserszegi fűszeres, zöldszilváni, zöldveltelini, rajnai rizling, sárfehér, tramini, gohér, járdovány, kéknyelű, zenit, zefír, zeusz, zéta, szürkebarát.
  • Kékszőlőből telepítessék egy leheletnyi, éspedig kadarka, kékfrankos, csókaszőlő, zweigelt, oportó.
  • Nemzetileg és államilag ápolni kell a folyóbor kultúrát kötelező jelleggel minden vendéglátóhelyen. (A pincészetekben is.)
  • A magyar (bor)arculat kialakítása, a magyar bormarketing hozzáértő kezekbe adása, nem terület, de minőség alapú érdekképviselet.
  • A nagyszerű szőlő- és borkultúrájáról ismert angolszászok talpnyalásának tiltása. (Maradjanak csak a whisky-nél.)
  • Kötelező szőlőtelepítés, szőlő rekonstrukció, megfelelő szőlő felvásárlási árak.
  • Olasz kamionok határon való visszafordítása.
  • Borgyárak édes vörösborainak (és kétes eredetű fehérborainak is) kivonása a bor megjelölés alól, hasonlóan a pálinkához.
  • Hamvas Béla, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Németh Márton, Kocsis Pál, Mathiász János, Bakonyi Károly (írhatsz még nevet, ha jut eszedbe) azonnali szentté avatása.
  • A siller és fröccs nemzeti jelképként való bejegyzése, a Himnusz kiegészítése a fröccs és a siller szavakat méltató záró sorokkal.

Mi, Magyarország gasztroszexistái készen állunk arra, hogy országunk étkezési és borfogyasztási rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.

(Az első képet innen, a másodikat innen, a harmadikat meg innen kölcsönöztük.)

Igyekszünk mi is nemzeti együttműködni, várjuk a további alkotmánymódosításokat.


Terjesztem Facsén
gasztroszexisták 10 hozzászólás

A Jó, a Rossz és a Csúf

A Jó
Clint Eastwood szerepében a Pannonhalmi Apátság 2009-es rajnai rizlingje. A 2006-ossal már lenyűgöztünk pár vadnyugati kocsmát, ez a csavarzáras gyönyörűség meg igazi hatlövetű, legalábbis olyan sebességgel fogy ki a palackból. Azt írtam a nagy okoskodás végén, hogy nem tudok belekötni, mert nem is akarok. Mert mindent tud, amit egy rendes kóracélos rajnainak tudnia kell. Friss és intenzív, hársvirág meg barack vannak az illatában, meg a petrolosság. (Ez kell a jó rajnaihoz.) Kapott szénsavat, szépen pezseg a nyelven. Gyümölcsök, savak, jó ízek.  Igyál meg, ez szűrődik ki a palackból. Fater szemében megjelenik a pajkos csillogás, már tudom, hogy ez el fog fogyni az utolsó cseppig, pedig mindig Ő erősködik, hogy tegyük el holnapra, nézzük meg mit tud. Eszembe sem jut szódát tenni bele, nem kívánja. Nem tudom elképzelni, hogy egy emberi lénynek ne essen jól, és ne kérjen belőle még egy pohárral. Tizenhárom alkohol(lövetű), pont jó. Természetesen a nők kedvence, mint Clint, a valaha élt legkeményebb tehenészfiú.

Három és fél palack a legjobb fajtából, METRO-ban 1800 forint környékén beszerezhető. (Bortársaságnál 2190 forint).


A Rossz
Lee Van Cleef szerepében fater karácsonyi ajándéka, Légli Géza (aka Kislaki Bormanufaktúra) 2009-es Birtokfehér elnevezésű házasítása. A címke szerint meg lehet kóstolni a birtokot, ha iszunk belőle. Meg kézműves is, külön ki van emelve. Na, ezt akarom, chardonnay, sauvignon blanc és rajnai rizling. Na, ezt akarom, aztán meg kéne nézni fater arcát a kóstolás közben, rég láttam ennyire elkeseredettnek. Ritkán nyúl mellé borvásárlással, de most sikerült. A sárdoni uralkodik, olyan túlérett, krémes-fülledt illatú. (Másnap is, meg harmadnap is. Mindenféle hőfokon. Egy esetben működött, mikor kukorica-krémleves közben nyeltük.) Ízben hasonló gondok, meg bántó hordócser, meg égető alkohol. Pedig tizenhárom lövetű ez is, mégis. Harmónia nincs, izgalom nincs. Egyszerűen nem tudtuk jó ízűen meginni. Pedig akartuk. Valószínűleg megporosodna a polcon, mert egyik cowboy sem kérne belőle jó szívvel.

Pinceáron 1790 forint. Egy és fél palack.

A Csúf

Eli Wallach szerepében szűkebb pátriám egyik ifjú pisztolyhősének, „Söröm” (nomen est omen) Lászlónak 2010-es zöldveltelinije (csipetnyi rizlingszilvánival bolondítva). Itt kezdődik a borkultúra: parányi termelő, parányi birtokának, parányi tétele. És jó. A pincében tetszik, de tudjuk, ez még nem jelent semmit. Aztán lepalackozva, otthon nyakalva is hat. Mert egészséges, érett alapanyag találkozik egy egyszerű, de maximálisan korrekt pincetechnológiával. Az évjárathoz képest nagyon is jók a savai, a bort egy pillanatig sem érzem vékonynak, a szilváni meg picit izgalmasabbá teszi az illatot. Azért jelezzük Lacikának, hogy fejtés, meg a kénszint belövése jót tenne, mert fárad picit, az utóízben jön egy kis oxidáltság. (A helyi szakértők alig akarták neki megadni az ezüstérmet a borversenyen, és savcsökkentésre akarták rávenni ezt a drága embert). Szerencse, hogy mi nem értünk ennyire hozzá, megittunk belőle fél litert tisztán, aztán még egyet fröccsben.

Még jó, hogy nekem mindig is a Csúf volt a kedvencem az aranyvadászok közül, sokkal hitelesebb volt bármelyik bőrmellényesnél. Ebből a hármasból is, mert könnyen be tudom szerezni verhetetlen áron.

Literje 250 forint. Két palack.

(Persze fröccsözés közben már a hármon gondolkodtam, lásd még: az alkohol hatásai az objektív borbírálatra. Az első kép innen.)


Terjesztem Facsén
Tony D'Amato Véleményezem

Le cafe

Régen volt már kvról szó, szóval szóljon most itt egy kis dal, felvezetendő a hétfőt.  Hangot fel teljesen.



Természetben a 1,3,7-trimetil-2,6-dioxi-purin (koffein) nem egy helyen előfordul (kávé- és kakaóbab, kóladió, teanövény), s tényleg nagyobb százalékban található meg a teanövényben, mint a kávéban. (Előbbi hatóanyaga, a tinin gyakorlatilag maga a koffein.)

Fogyasztva viszont az arány megfordul, az átlag kávéhoz több alapanyag kell, mint az átlag teához, ez több koffeint is jelent. De legalább kávé és tea is függőséget okoz, rendes elvonási tünetekkel jár. (Viszont könnyű lejönni róla, mint a dohányzásról.) A koffein kis mennyiségben gyógyszer, 5-10 g meg már halálos. A Tudatos Vásárlón lehet böngészni az élelmiszerek koffeintartalmát. (Na miben van több, a csokiban vagy az energia italban?)
 

A zenét Odelaf és Mr D nyomja, az animációt alá az EMCA készítette.


Terjesztem Facsén
gasztroszexisták Véleményezem

Fiúk a konyhában: Kovács Lázár

Hogy mi a közös Marco Pierre White-ban, és Magyarország legszélesebb mosolyú egyik legismertebb celebszakácsában?

Rezeg a léc, ha a szakma meg a sztárvilág között kell választania az embernek, és nyilván nem egyszerű döntés, de még nagyobb kihívás, hogy miközben a széles közönséget puhára főzzük, a szakmai társadalom előtt se váljunk teljesen hiteltelenné (már, ha erre igényünk van). Kétségtelen, Kovács Lázár sokat tett azért, hogy az átlagember gasztrokultúrája elmozduljon a rántott hústól (thx), és mindezt talán nemcsak anyagi, de valami homályos küldetéstudatból is.

Aztán az instantosított ételeket sem küldenénk mind pokolra, megvan a maguk helye, nálam egy évben legalább egyszer lecsúszik az egybögrés műleves, meg szárított fűszereket kell használni, de leveskockákat ésatöbbit igyekszem elkerülni. (A pótlóanyagok mind helyettesíthetőek valódi alapanyagokkal, hoppá.)

Minden ismertebb, az emberek bizalmát begyűjtő szakács életében eljön a pillanat, amikor a begyűjtött figyelmet egy termék, s cég szolgálatába állíthatja. Keretszerződés ide vagy oda, ilyenkor azt is zsebre kell tenni, hogy amikor az ember olyan jelzőket használ, mint esszencia, íze akár az otthon készítetté, akkor pont a szakmai és emberi hitelességét játssza el. Na és ez a közös MPW-ben meg KL-ben.

 


Terjesztem Facsén
gasztroszexisták Véleményezem

Paprikás krumpli

Amire szükséged lesz (négy emberre)

  • 1 kg újkrumpli, salátaburgonya
  • 1 vöröshagyma
  • 10 dkg, vagy arasznyi házi kolbász
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 1 paprika
  • 1 paradicsom
  • sertészsír
  • só, bors, babérlevél, pirospaprika

Így készül nálunk

  • A krumplira figyeljünk oda, ne susmákoljuk el a fajtát. Pucoljuk meg, szeljük fel gerezdekre, tegyük vízbe, nehogy megfeketedjen.
  • A hagymát aprítsuk fel, evőkanál sertészsíron dinszteljük, majd lehúzzuk a tűzről, és rászórunk két teáskanál pirospaprikát.
  • Beletesszük a burgonyát, összekeverjük, mehet a felvágott paradicsom, és a felkarikázott paprika is. És persze három-négy babérlevél, a fokhagyma, a karikákra vágott kolbász (ha rendes bélbe van töltve, hagyjuk rajta nyugodtan, és nem esik szét), két teáskanál só, csipetnyi őrölt fekete bors. Most jön az egyik trükk, annyi vizet tegyünk rá, hogy még ne lepje el a krumplit.
  • Kis lángon forraljuk, a lábas két fülét megfogva kavargassuk, nem illik összetörni a burgonyát a fakanállal. Fedő alatt pároljuk, míg a krumpli meg nem puhul, s elvileg a víz nagy része is eltűnik.
  • Extrázni lehet még az elején kis szalonnával, vagy tálaláskor tejföllel, friss fehér kenyeret, uborkát fogyasszunk mellé, és persze egy könnyed rozét.

 


Terjesztem Facsén
whollosi 4 hozzászólás
süti beállítások módosítása